2017. március 23., csütörtök - Emőke
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

A Petőfi-kilátó átadása 1948-ban

A rendezetlen sorsú kilátó - 2. rész
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Az 1848-as szabadságharc emléke és nagy alakjainak tisztelete társadalmunk minden rétegében él. Az elmúlt több mint másfél évszázad során az emlékezés számos módon kerül kifejezésre. A tiszteletadásból a természetjárók is mindenkor kivették részüket. Ennek egyik jelentős példája a Bükk-hegységben, a Bánkút melletti 956 m magas Bálvány csúcsán álló Petőfi-kilátó, mely 1948 óta állít emléket a szabadságharcnak, miközben méltón hirdeti a turisták hazaszeretetét és példát ad összefogásból, tenni akarásból, természetszeretetből.

A Petőfi-kilátó építéséről szóló cikk 1. része ezzel a mondattal fejeződött be:
A 16 méter magas, kétszintes, gúla alakú kilátótorony végül rendben, teljesen elkészült. Megtörtént a műszaki átadás és jöhetett az ünnepélyes felavatás.
 
Az avatóünnepséget is gondos szervezés előzte meg.  A nemzeti zászlódíszbe öltöztetett kilátó ünnepélyes átadására július 11-én került sor. Az avatóünnepségen az MTSZ több vezetőségi taggal képviseltette magát, megjelent Herczegh Ferenc, a gyár vezérigazgatója is. De Borsod megye minden részéből érkeztek a társ turista szakosztályok küldöttei, hogy együtt ünnepeljenek a diósgyőriekkel. A lócákkal felszerelt vasgyári teherautók szállították őket. A Garadnáig közlekedő 6.20-as kisvonaton is fürtökben lógtak az ügyesebb turisták.


A végső gyalogos szakaszon sokszor harmonikaszó kísérte a virágcsokrokkal, zászlókkal érkező lelkes turistacsoportokat. Felszabadult ünnepi hangulat uralkodott a hegyen.


Közvetlenül az ünnepség előtt került fel a toronyra a Petőfi Sándor domborművével ékesített öntöttvas emléktábla. Az avatóünnepséget a névadó költő „A hegyek között” című versével nyitották meg.


Az ünnepi avatóbeszédet a DVTK Turista Szakosztályának nagytekintélyű elnöke, Balogh Ferenc mondotta. Ismertette azt a nagy munkát, amivel ez a katonai figyelő a DIMÁVAG Gépgyárból oda került, hogy a természet világában a békét szolgálja. Herczegh Ferenc vasgyári vezérigazgató hálával telt szavakkal mondott köszönetet azoknak, akik ezt a tornyot a hegyre felhordták és megépítették.


Az ünnepélyességet a vasgyári zenekar fellépése és a Vasas Dalárda ünnepi műsora is emelte. Az ünnepség végül egész napos vígasságba ment át. A megjelent nagyszámú turistaközönség ellepte a kilátót és környékét és önfeledten ünnepelte a szabadságharc emlékét idéző, a diósgyőri turisták legújabb alkotását.


A Bálvány csúcsán azóta is áll
a haza- és természetszeretet jelképeként – mint a turisták hősies, önzetlen összefogásának kézzelfogható bizonyítéka – a Petőfi-kilátótorony.


A Petőfi-kilátót természetesen nem csak felépíteni, de annak fennállásáról az elmúlt évtizedekben gondoskodni is kellett. Az időjárás és bizony a nem természetjáróhoz méltó viselkedés állandó karbantartást tett szükségessé. Bár a kilátó 1950-től Heves megye területére esik, ezt mégis mindig a borsodiak tekintették szívügyüknek. A rendszeres kisebb munkák, javítások mellett olykor komolyabb felújításra is sor került.

A kilátó karbantartásáról előbb annak létrehozói gondoskodtak, de 1993-ban a DVTK jogutód nélkül megszűnt, így a Petőfi-kilátó fenntartását az utóbbi 20 évben a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség vette át. A turista összefogás szép példáját mutatja, hogy ezekből a munkákból a diósgyőriek mellett a megye más turistaszakosztályai is kivették a részüket. Ugyanakkor a terület intézményei is részt vállaltak a kilátó fenntartásában.
Lássunk néhány példát ezekből:

Felsőbb segítség. Egy érdekes és a korra jellemző esemény az 50-es évekből. Abban az időben Kossa István, a „pipás miniszter” – egyben az Országos Természetjáró Társadalmi Bizottság elnöke – kedvelt üdülőhelye volt Jávorkút. Egy nyári napon feleségével ott sétált a forrás környékén. Az éppen arra túrázó Balogh Feri bácsi, a DVTK szakosztályvezetője szóba elegyedett vele, majd kéréssel fordult hozzá, hogy lenne szíves, az új Petőfi-kilátó állagmegóvására festék kiutalásához segítséget nyújtani. A miniszter elvtárs megígérte és rövid időn belül intézkedett. Akkor így történtek a dolgok.

Közös erővel. Az első nagyobb javítást 1962-ben végezték a diósgyőriek. A munkát Lendeczky László szakosztályvezető alábbi levélrészlete hűen tükrözi:
Osztályunk vezetőségének nevében örömmel értesítem t. Elnökségünket arról, hogy kemény és nehéz munkánk elvégzése után augusztus 20-án déli 12 órára a Bálványon a Petőfi-kilátótorony elkorhadt deszkáit új tölgyfa deszkával cseréltük ki.  A torony látogatottsága most már nem életveszélyes a természetkedvelők számára.
… csak néhány adatot kívánok Elnökségünk szíves tudomására hozni:
1.) A pallódeszka anyagát, kb. 4,5 m3 rönkfát a Kelet-bükki Erdőgazdálkodás Igazgatóságától ingyen kaptuk.
2.) A rönk hosszirányú fűrészelését az Észak-magyarországi Fűrészek Igazgatósága társadalmi munkában éjszaka engedélyezte (a fürészmestereket külön fizettük).
3.) Osztályunk tagjai összesen 648 órát dolgoztak, mely munkaidőben a lebontás, szállítás, méretre vágás, felszerelés és rendcsinálás minden benne foglaltatik.

Köszönetnyilvánítás. Nagymajtényi Lajos a Borsod Megyei Természetbarát Szövetség főtitkárától:
A Bálvány tetői Petőfi-kilátótorony felújításának ügye már-már szégyene volt nemcsak megyénk, de országos természetbarát mozgalmunknak is. Az összes szóba jöhető társadalmi és hivatali szervek körében évek óta folyt tárgyalások semmit se eredményeztek.
Nehéz tehát méltó szavakat találni annak dicséretére, hogy a t. Sporttárs Osztályának mozgósításával pontot tett sportágunk e máig húzódott kínos ügye után, nevezetesen, hogy a tornyot augusztus 20. tiszteletére ismét használhatóvá tették.


Turista segítséggel. 1966 nyarán ismét felújítás történt a kilátón. A Borsodi Vegyész üzemi hetilap július 21-i számában olvashatunk róla:
A tiszaszederkényi természetjárók szakosztályának lelkes fiataljai, élükön Balla Károly szakosztályvezetővel vállalták, hogy a Bükk hegység legmagasabb pontján, a Bálványoson (956 méter) levő, Petőfi Sándor nevét viselő acélkilátót újjáfestik, hogy a sok viharnak kitett acélszerkezetet megvédjék a korróziótól.
”  E nehéz felújítási munkán – szabadságukat feláldozva – reggeltől estig tíz napon át dolgoztak a tiszaszederkényiek.  E nagy munkában mellettük a borsodnádasdi és kazincbarcikai természetjárók is tevékenykedtek a kilátó megvédéséért.


Ünnepek. 1973-ban négyes jubileumra került sor. 150 éve született Petőfi Sándor, 100 éves a szervezett magyar természetjárás, 70 éves a Vasas Szakszervezet, és 25 éves a Petőfi-kilátó. Ezek kapcsán Bánkúton négynapos ünnepi táborozást rendezett a DVTK Természetjáró Szakosztálya. A június 24-ikei emlékünnepség során a kilátón egy újabb emléktáblát avattak.

Jubileum. A DVTK 50 éves fennállásának jubileumára az alábbi sorok íródtak:

Pál István: Ötven esztendő (Bánkút, 1978.)

…A felszabadulás után három évre
Erőt, időt, munkát s magunkat nem kímélve,
A Bálvány teteje került akkor sorra
Megszületett a csúcs kis kilátó-tornya…


Intézményi segítség. A 90-es évek végére a kilátó állaga ismét leromlott, padozata életveszélyessé vált. A Megyei Természetjáró Szövetség elkezdte keresni a lehetőséget a kilátó megmentésére.  A felújításra ismét példamutató összefogás eredményeként került sor az Erdészeti szolgálat, az Északerdő Rt., a Bükki Nemzeti Park, az Egererdő Rt., Nagyvisnyó település önkormányzata és a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség részvételével. A bruttó egy millió forintos felújítási költség felét az Erdészeti szolgálat Miskolci igazgatósága biztosította.  A felújított kilátó ünnepélyes avatása 1999. november 24-én volt.
 


Boldog békeidők. 2002-ben a VRAM Távközlési Rt. (a Vodafone Zrt. jogelődje) a Petőfi-kilátón történő antenna rendszer elhelyezésére hozzájárulást kért a BAZ Megyei Természetjáró Szövetségtől. A beruházás kapcsán a kilátó új megjelenéssel teljes átépítésre került. A két fél 2002. december 4-én kötött bérleti szerződése szerint a hírközlő társaság bérleti díjat fizetett, mely a továbbiakban megnyugtató módon biztosította a kilátó rendszeres karbantartását, fenntartását.

Keserű jelen. Sajnos az elődök a kilátóra tulajdoni bejegyzést nem tettek, így 2012 októberében – a nemzeti vagyonról szóló jogszabályra hivatkozva, mint a földterület állami vagyonkezelője – a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jelentkezett a kilátó tulajdonjogáért. A BAZ Megyei Természetjáró Szövetséget felszólította a bérleti szerződés felbontására, melyet 2003. január 1-jével ő kötött meg a Vodafon Zrt.-vel. Következő lépésként 2013 júliusában balesetveszélyre hivatkozva a kilátót részlegesen lezárta. Karbantartást, javítást nem végez. Bár a borsodiak azóta három padlóelemet is kicseréltek, ám a kilátó sorsa továbbra is bizonytalan.

A remény, a Magyar Kormány és az MTSZ közötti stratégiai együttműködési megállapodás alapján, tovább él a kilátó jogi helyzetének rendezésére, hogy a Petőfi-kilátó a remény tornya, a hazaszeretet eme szimbóluma még sokáig hirdethesse a turista összefogást és szolgálja a természetjáró tömegeket.

Összeállította: Garadnay Sándor (a Répászky Ernő-Répászky Lipót: A Borsod-Miskolci turistaság története II. 1945-1970. lektorálás alatt álló könyv felhasználásával).

Cikk első megjelenése: 2014-03-13 09:00
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 374 regisztrált felhasználó
  • 2 046 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 932 túramozgalom teljesítő
  • 60 esemény
  • 2 160 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 790 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter