2017. március 28., kedd - Gedeon, Johanna
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

A pilis-tetői Boldog Özséb-kilátó átadása

A Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközleménye
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Új kilátó készült a Pilisben, a 756 méter magas Pilis-tetőn. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján most átadott, több mint 17 méter magas építmény Boldog Özsébről kapta nevét, aki a 13. században a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét.

Az avató ünnepségen Dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár, Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, valamint Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt. Az új kilátót ezt követően Páter Hesz Attila pálos szerzetes áldotta meg.
 


  

  

A természetjárás és a parkerdőgazdálkodás emblematikus helyszínén, a Pilis-tetőn épült Boldog Özséb-kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre, több mint 50 millió forintos nettó összköltséggel, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. fele-fele részben saját és pályázati forrásból finanszírozott. A pályázati rész az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap erdei közjóléti létesítmények megvalósítására kiírt pályázatából származik. Az építési munkák közvetlen irányítását a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete végezte.

Az avatón Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára elmondta: „A 22 állami erdőgazdaság felügyeletét nyár derekától a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkársága látja el, Magyarország Kormánya ugyanis felismerte: természeti környezetünk az emberek jólétének megalapozója. Ezért alapvető célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az erdők legfontosabb feladata a közjólét szolgálata. A Pilisi Parkerdő Zrt. megalapítása óta ezt a célt szolgálja.


Az épületről
A kilátó egy itt álló geodéziai torony (földmérési célokat szolgáló építmény) átépítésével jött létre. Külön köszönet illeti a Földmérési és Távérzékelési Intézetet, amiért támogatta a Pilisi Parkerdő Zrt. elképzeléseit a torony kilátóvá alakítására.

  
  
  
 
  

A torony körül új, fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körül elterülő táj: egymás után pillanthatják meg például a Vörösvári-medencét és a Budai-hegységet. A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki.

  

  


 


A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával új tetőszintet alakítottak ki, amelyet kizárólag a vasbeton magon belül lehet elérni, így a torony tetején elhelyezett – egy civil szervezet által működtetett – meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszerei védelmet élveznek. Az építkezés alatt leszerelt műszerek a tavaszi szezonkezdéskor kerülnek vissza az épületre.

   

A Boldog Özséb-kilátó építési adatai:
Munkakezdés: 2014. június 20.
Meglévő geodéziai torony magassága: 12,50 m
Meglévő geodéziai torony átmérője: 3,50 m
Új kilátószerkezet teljes magassága: 17,25 m
Új kilátószerkezet külső átmérője: 9,20 m
Új kilátószerkezet látogatószintje: 12,90 m, kb. 50 m2 területű (3 m széles körgyűrű)

Anyagfelhasználás:
Összesen: 96 m3 beton
Betonacél: 3,8 t
Acélszerelvények: 6 t
Kilátó külső borítása: 31 m3 10x15 cm borovi fenyőfából
Rozsdamentes acélból készült korlátok: 65 m

 

A Pilis-tetőn a nyolcvanas években katonai bázis működött, aminek romjai a mai napig csúfítják a környezetet. A kilátó építésével kapcsolatosan a Pilisi Parkerdő Zrt. több millió forintot fordított a terület kár- és veszélymentesítésére. Ennek keretében lezártak 5 ciszternát, összegyűjtöttek és elszállítottak több mint 200 m3 szétszórt vasbeton elemekből származó törmeléket és sittet. A teljes terület rehabilitálásához ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükség, így a meglévő hangárok, épületmaradványok és a természetvédelmi oltalom miatt a kilátó csak a jelzett turistaúton közelíthető meg.


  
 
Megközelítés:
A kilátó megközelítése több irányból, de csak gyalogosan, a kijelölt turistautakon lehetséges.
Személyautóval, vagy tömegközlekedéssel érkezve a Két-bükkfa-nyeregtől a Z+, Z, ZΔ turista útvonalon; míg Pilisszentkereszt, illetve Pilisszántó felől a P, Z, ZΔ turista útvonalon érhetjük el legkönnyebben a kilátót. Mindhárom kiindulási ponton van parkolási lehetőség, illetve távolsági autóbusz megálló.
A Boldog Özséb-kilátó közelében számos kolostorromot (pilisszentléleki pálos, Kesztölc-klastrompusztai pálos, pilisszentkereszti ciszterci kolostor), barlangot (pl. Ariadne-barlangrendszer, Ősi-barlang, Indikációs-barlang, Szent Özséb-barlang) fedezhetnek fel a látogatók, de a Zsivány-sziklák, a Pilisszentkereszti Szurdok, valamint a Som-hegyi Turistaház és a Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház sincsenek messze innen.

A pálosok történetéről és a névadóról
 
 
A legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rend kolostora volt, hiszen a rend alapítása részben ide kötődik. A Pálos Rend alapítása Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik, aki 1246-ban hat társával együtt elvonult a Pilis erdőrengetegébe, s a Pilis-hegy oldalában található barlangokban a mai Kesztölc-Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségében remete életet éltek, majd itt felépíttették a Santa Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostort. Ekkorra már a Mecsek után a Bakony, Börzsöny és a Mátra erdeiben egyre több pálos-ház alakult, s Özséb szerzetes társai 1262-63-ban IV. Orbán pápához már rendalapítási kérelemmel fordultak.  
A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével várni kellett 1308-ig, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek.
 
 

A Pilisi Parkerdőről

A Pilisi Parkerdőt, az ország egyetlen parkerdőgazdaságát 1969-ben alapították. A napjainkban 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezelő Parkerdő működésében azóta is meghatározó a közjóléti szolgáltatások szerepe. Az erdőgazdálkodás területén a társaság élére állt a mai igényeknek megfelelő, természetközeli erdőgazdálkodást bevezető mozgalomnak. Az ország legnagyobb egybefüggő szálaló erdőtömbje az új kilátó környékén, a Pilis-tetőn található. Az erdők sokféleségének bemutatását szolgáló ismereteket, környezettudatos szemléletet az elmúlt évtizedekben több százezer emberhez juttatták el a környezeti nevelés különböző csatornáin.

Az állami erdőgazdaságok évente több milliárd forintot fordítanak közjóléti, turisztikai beruházásokra. A fejlesztési programok keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. az elmúlt időszakban összesen négy turista- és menedékházat újított fel (a Som-hegyi, a Kő-hegyi, a Fekete-hegyi és a Kisirtáspusztai), a Rám-szakadékban új tanösvényt alakított ki, és megújította az Országos Kéktúra területén áthaladó mintegy 110 kilométeres szakaszát, melynek során 2013 őszén megszépült a II. kerületi Látó-hegyen található Árpád-kilátó. 2014 őszén a Pilisi Parkerdő Zrt. részvételével országosan megkezdődött az Országos Kékkörhöz kapcsolódó 3500 kilométernyi turistajelzés-rendszer újrafestése és felújítása, 2015-re pedig felépül a Piliscsaba feletti Nagy-Kopaszra tervezett, Jenga-toronyra emlékeztető, 11 méternél is magasabb kilátó.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Képek: Pilisi Parkerdő Zrt., MTSZ, OSZK

Hírünk a munkakezdésről, a geodéziai toronyról és a katonai bázisról:
Új kilátó épül a Pilisben

MTSZ
Cikk első megjelenése: 2014-10-28 19:51
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 382 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 164 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter