2017. március 25., szombat - Irén, Írisz
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Az év fája - Pokol-torka

Nyilt túra Felsőmocsolád - Kisbárapáti között
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.

 
Az elmúlt hónapokban sok természetjáró és természeti értékeinket kedvelő érdeklődő kapcsolódott be az Év Fája verseny szavazásába,. Az összefogásnak köszönhetően a Felsőmocsolád közelében található  öreg hárs kapta meg a megtisztelő címet az európai versenyben.
A térség a természetjárók körében kevéssé ismert,  a DDP útvonala érinti a települést és a közelmultban új jelzések is készültek de a legendák kapcsán ismertté vált helyeket jelenleg is csak jelzetlen utakon lehet megközelíteni.  kedvcsinálóként álljon itt egy rövid beszámoló a 03.10.-i túránkról és látnivalóiról.
Szerencsénkre, Kaposváron éppen egy több száz fős  teljesítménytúra is volt  így sikerült felférni a vonatra :-)
Nem tudom megmondani mennyien jöttek el ezen a szép tavaszi napon a  túrára,kb. 80-100 fő lehetett a teljes létszám, a jelenléti ívet 78-an biztosan aláírták de átnézve látok hiányokat.
Az indulásnál még sikerült egyszerre mindenkinek röviden ismertetni a várható programunkat , de később az érintett helyekhez kapcsolódó legendákat ismételni is kellett :-)
Tényleg sokan voltunk a rövid távot kb. 20-an választották a többség végig jött, így most röviden megismétlem az egyes helyekhez kapcsolódó fontosabb információkat, hátha nem mindenki hallotta:




Kacskovics - Bánó Kastély Műemlék

( Jelenleg Bánó Mária Kastélyszálló)

A kastély 1810-14 között épült, Eszterházy Pál főépítésze tervezte Kacskovics Mihálynak, és Csehországból hozták a kőműveseket. A kétszáz évvel ezelőtti tetőszerkezet gerendái még mindig a helyükön vannak.
A tovább építést az első világháború után folytatta Bánó Iván, ekkor épült meg a konyha, a német házikisasszony szobája, az ebédlő, a sárga és kék szalonok — ekkor lett az épület hossza 57 méter. Sajnos a család nem sokáig élvezhette ezt az otthont: 1949-ben a rendszer az egészet államosította, jogos tulajdonosaitól elvette és kisajátította.
Államosítás után a kastély volt iskola, óvoda, szociális lakás, varroda, nyugdíjasok otthona - de állapotát, szellemét senki sem ápolhatta. Erre csak 1997-től kerülhetett sor, amikor Bánó Sándor és a családi vállalkozás visszavásárolta a szülőházat, hogy elkezdhessék a véget nem érő munkát: a kastély helyreállítását. Egy otthon visszaszerzését.

Köszönjük a tulajdonosoknak, hogy lehetőséget biztosítottak a kastély megtekintésére.


 

Az öreg hárs

Életkora valahol 300-400 év környékén lehet, szabálytalan növése miatt nehezen becsülhető.  2011-12-évben az ÖKOTÁRS Alapítvány internetes szavazásaival váltak ismertté azok a legendák melyek a fához kapcsolódnak.

A második alkalommal megrendezett Európai Év Fája versenyt a felsőmocsoládi öreg hárs nyerte meg, melyre 11 158-an voksoltak. A második a köpeci szilfa lett Romániából 9812 szavazattal, a harmadik helyezést pedig a bolgár kívánságfa érte el 6071 szavazattal. A versenyben egy hónap alatt összesen 41 ezren szavaztak a hét jelölt fára és történeteikre. A győztes fa nevezői a Brüsszeli Zöld Hét során, május 23-án rendezendő ünnepségen vehetik át az
Európai Év Fája vándordíjat, melyet Martin Patřičný cseh művész tervezett. Az ünnepséget az Ökotárs Alapítvány testvérszervezete, a Nadace Partnerstvi a Természetvédelmi Világszövetséggel közösen szervezi.


'A mi falunkban, Felsőmocsoládon számtalan legenda őrzi a garabonciások tetteit. Egy ilyen történet kapcsolódik az öreg matuzsálemhez, a négyszáz éves hársfához is. A vénséges vén minden évben újra kizöldül, három vastag ággal tör az ég felé, de megjelennek odvas kérge szélein a fiatal gallyak hajtásai is. Mi meg örülünk: ott állunk előtte, és mosolyogva visszük el hozzá a család újszülötteit, mert kell, hogy megismerje őket. Aztán, ha az apróságok már értenek a famászáshoz, ők is átesnek a „bátorságpróbán”. Ha  elég ügyesek, a fa méretes odúrendszerében fel tudnak jutni a tetejéhez, hogy onnan nézzenek széjjel, onnan vehessék szemügyre a „birodalmat”, a
természet csodálatos ajándékát, a mindig megújuló erdőt.

A családi legendárium szerint főként hollók éltek a leégett erdőben, amikor aztán elcsendesült minden, visszajöttek. Keserves károgással siratták a fészkeiket. A környék garabonciása, aki hűséges állataival: foltos kutyájával, fekete kosával és a bütykös botjára rátekeredett kígyójával járta a vidéket, hogy segítsen a rászorultaknak, meghallgatta a hollók panaszát, majd megparancsolta nekik, hogy hozzanak magokat a csőrükben, a
kopasz domboldalra telepítsenek erdőt. Ugyanis tudta jól, hogy a szakadék szélén álló kis hársfa túlélte az ítéletidőt, mert saját testével védte meg a pusztító lángoktól. És azt is
tudta, hogy épp beértek a fa magjai. A hollók teljesítették a parancsot, lecsipdesték a fa kis terméseit, csőrükkel lukakat ásva a domboldal barna földjébe beültették mindegyiküket. Így történhetett, hogy kis hársfa terméseiből született újjá az erdő.
A garabonciás továbbra is vigyázott a hársra. No meg a méhek és a hollók is, mert nagy szükségük volt rá. Óriás koronáját megtépázta az idő, a belsejében meg odú növekedett, hogy otthont adjon az állatoknak és az embereknek. Egyszer aztán híre ment, hogy a garabonciások ideje lejárt. Csendes pihenőt kerestek. A fa befogadta a környék garabonciását. Idővel aztán az öreg törzs maga is garabonciássá változott. Azóta ő segíti a világot.

Göcsörtös kérgének emberarca lett. De a kérge alól kidugja fejét a három jó barát: a foltos kutya, a fekete kos és a kígyó.

Az egykori hársfa csodával határos módon a mai napig él. A törökvész után falu települt a völgybe, no meg három nemesi kúria és egy kastély épült a környék gazdáinak. Így a körülötte felnövekvő hárserdőt apránként kivágták. A kastély padlásán ma is ámulva állunk a széles deszkákon, hihetetlen, hogy ekkora fák élhettek a közeli dombon.

Somogy megyében a Felsőmocsolád környéki erdők az államosításig a Bánó és a Kacskovics család tulajdonában álltak. A rendszerváltás jóvoltából a kárpótlási jegyekből vett földek kimérése után a Bánó Mária Kastélyszálló közelében található erdőrész a közel harminc főt számláló „Sándori Erdőbirtokossági Társulás” tulajdonába került. Itt található az öreg hársfa és a Pokol torka elnevezésű különleges szakadék is. Édesanyám, Bánó Mária
/1923-1980/ közlése alapján írtam le a fa „történetét.  Bellosevich Miklósné.'


A Pokol-torka

Somogyban több hasonló lösz szakadék létezik, a terep adottságai révén elég gyakori képződmény, ebben a  mély szurdokvölgyben bővizű forrás fakad mely Malom-árok néven éri el a települést. A kastély mellett kis tó is volt korábban melyet a patak vize töltött meg, gátját átvágták igy most csak a körvonalai láthatók.


A legenda szerint valamikor régen nagy viharok pusztítottak a környéken, és egy hatalmas villám csapott be a dombtetőbe. A föld meghasadt, vízoszlop és földgáz tört fel a mélyből, széles medret, vagyis inkább szakadékot vájva magának. A villámtól berobbant a gáz, lángolt, izzott minden. Leégett az erdő. A sárga vízáradat meg egyre csak folyt, tovább pusztítva a környék értékeit, mígnem aztán beomlott a homokfal, elzárva a feltört gáz és olaj
forrását. Az emberek fellélegeztek, de kerülték a szakadékot, el is nevezték a helyet a Pokol torkának, mert úgy gondolták, hogy az a hely maga lehet a pokol bejárata, az onnan feltörő vízoszlop és a mellette felcsapó lángok csakis egyenest a pokolból származhattak.

Ma már nincs gázkitörés a hasadékban, csak csendesen csörgedező forrás. Nagy esőzések után ugyan megtelik a meder, így mind a mai napig fenyegeti a környéket a sárfolyam. A szakadék neve ma is Pokol torka, így őrizte meg az egykori természeti jelenség emlékét a szájhagyomány. Fúrtak is a közelben földgáz és olaj után. Működtek ideig-óráig olajkutak is, még ma is látni őket, annyi bizonyos: a föld mélyében ezen a területen létezik földgáz és olaj.

Kisbárapáti Római katolikus (Nagy Szent Teréz) templom  Műemlék


1778-ben épült, barokk stílusban. Kupoláját Franz Xaver Bucher freskói díszítik, oltárképeit a neves festő, Dorfmeister készítette.
Köszönjük a lehetőséget, hogy belülről is megnézhettük!

A túra végén Kisbárapátiból a 35-ös számú vasúti vonalon utazhattunk haza. A  kis piros BZ vonatok ezen az útvonalon ismét veszélyben vannak hiszen többször be akarták zárni, talán ezúttal sem fog sikerülni.

Köszönöm, hogy velem tartottatok ezen a szép kora tavaszi túrán!

Hevesi Zoltán

( még több fotó)

Felsőmocsolád - Kisbárapáti
Cikk első megjelenése: 2012-03-12 08:09

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 379 regisztrált felhasználó
  • 2 046 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 932 túramozgalom teljesítő
  • 59 esemény
  • 2 162 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter