2017. március 24., péntek - Gábor, Karina
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Betyárok nyomában

Visnye - Szilvásszentmárton
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.

Táv: 12 km Szint: 200 m

A Zselic belső területére vezetett ezen a szép tavaszi napon a TTSE túrája Borsos Bandi vezetésével. Autóbusszal jutottunk el az indulási helyre - Visnyére, ahonnan a baranyai megyehatáron - de még Somogyban  lévő -  kis eldugott település Visnyeszéplak felé indultunk.

A fennsíkra vezető út gyorsan bemelegítette a csapatot aztán a Zselic egy nagyon szép részére érkeztünk. Hatalmas bükkök és tölgyek jelezték, hogy ez már az igazi betyáros terület a Zselic legsűrűbb rengetege.
 

Sajnos láttunk tarvágásokat a hatalmas bükk és tölgy rönkök az út szélére pakolva várták, hogy valahol elhamvadjanak. A mutatóba meghagyott hagyásfák jelezték, hogy nem akármekkora fák álltak itt.

 
Találkoztunk lezárt , eltorlaszolt turista úttal is, amit át kell helyezni más nyomvonalra. (Zöld háromszög) Visnyeszéplakot elérve a település ma is élő kis iskolájánál álltunk meg, mely egyben templomként is szolgál.
 

 
A kedves tanárnő és a gyerekek akik az összevont osztályba járnak éppen hazafelé indultak, így belülről is megnézhettük az épületet. Nagyon kedves, hangulatos és öltözéküket is tekintve nagyon magyaros kis "falu" ez, valódi értéke viszont az ÖKOFALU jelleg, és a lakó közösség. Érdemes elolvasni!


 
Természetesen az egykori betyárvilág emlékei is fellelhetők itt, hiszen túránk egyik célpontja a Pali-betyár sírja volt. Az Ő történetét lentebb olvashatjátok. Visnyeszéplaknál É-felé fordúlt utunk és érintettük a  Zselic nevezetes K2-es csúcsát a Hindai-bérc nevű magaslatot ahol az átlagosnál jóval magasabb geodéziai torony áll.
 

 
A sok tavaszi virággal szegett út mellett a nagy tarvágások is említést érdemelnek, és végül az erdőgazdálkodók áldásos tevékenysége miatt az eredeti útvonaltól is el kellett térni mivel a Zselickisfaludra vezető zöld háromszög jelzést sajnos teljesen elzárták, kerülni sem lehet a sűrű fenyvesben. Túránkat a szomszédos Szilvásszentmártonban fejeztük be ahonnan autóbusszal tudtunk Kaposvárra visszautazni.
Pali betyár hiteles története:
A zselici dombok között - Vásárosbéc közelében - magányos sírhalom domborul az erdőszélen, öreg tölgyfa vet rá árnyékot. A fejfán a következő szöveg olvasható:
 
"A vármegye katonája, lába nyomát sokat járta. Nagy Pál, akit megölt a pipaszár."


 
Egy betyár nyugszik ezen a helyen. A hagyomány szerint a közelben terítette le az üldöző pandúrok puskagolyója. Nagy Pál a valódi neve, betyárként - rablóvezérként - Mészáros Pali néven vált hírhedtté. A hatóságok egyszer megkeresést küldtek állítólagos szülőfalujába, Vörösberénybe, de a település nem fogadta el odavaló illetőségűnek. Ami fennmaradt róla, azt hatósági iratok őrizték meg.
Az 1848-49-es szabadságharcban lovászként szolgált egy huszártiszt mellett. A komáromi vár kapitulációja után a Zselicbe tért haza. Kétszer is besorozták a császári seregbe, de mind a kétszer megszökött. Kalandor természetű ember lévén, betyárbandát szervezett, s tettei nyomán hamarosan megismerték a felvett nevét a dél-dunántúli vármegyékben. Fő tartózkodási helye a szigetvári járás volt, onnan járt társaival rabolni Baranyába, Somogyba és Zalába, sőt időnként átcsaptak a Dráván túli Szlavóniában is. Egy 1858-ban készült körözőlevél szerint: "Negyven és körüli, magas, kerek képű, barna hajú és kis szakállú férfi. Rendszerint prémes, sötétkék dolmányt visel fekete kalappal. Hét társa van: 25 és 45 év közötti betyárok."
Egy szlavóniai rablókalandból hazajövet az üldöző pandúrok és katonák beszorították Mészáros Palit a zselicszéplaki erdőbe, s tűzpárbajban lelőtték. Ez valószínűleg 1860-ban történt, mert később már nem találkozni a nevével a hivatalos iratokban. A nép babonás hite szerint Mészáros Palit nem fogta a puskagolyó. Szemtanúk állították, hogy lövés érte a testét és mégsem sérült meg. Tudni vélték azt is, hogy valami jótett fejében varázskenőcsöt kapott egy öregasszonytól, bekente vele a testét és attól kezdve sérthetetlen volt. Dr. Vargha Károly főiskolai tanár, ismert Zselic kutató szerint valós alapja az lehetett a mendemondának, hogy a ravasz betyár régi sodronyinget viselhetett a ruhája alatt. Erről talán még társai sem tudtak. A sodronyingen valóban nem hatolt át a távolabbi lövésből fáradtan becsapódó golyó. A nép képzelete azonban még tovább bonyolítja a mesét. A hiedelmek szerint titokzatos erő által oltalmazott emberek mindegyike sebezhető valahol vagy valamivel. Mészáros Palit csak a sörgyepuskából kilőtt golyó sebezte halálra, mégpedig olyan fából való, amelyet hétéves bokorról metszettek és hét évig használtak pipaszár gyanánt. Innen ered a sírfelirat rejtélyes utolsó sora: "Akit megölt a pipaszár."

A történet egyik változata szerint a titkot egy halálra ítélt cigány árulta el a szigetvári szolgabírónak és cserébe kegyelmet kapott. A másik változat úgy hangzik, hogy Mészáros egyik komája beállt pandúrnak és - ismerve a sörgyepuska titkát - maga lőtte le a betyárt, s ennek fejében nagy jutalmat kapott a vármegyétől. Amikor a halálos lövéstől porba hullott a rablóvezér, állítólag ezek voltak az utolsó szavai: "Meg fognak bosszulni. Meg fognak gyászolni".
Ami a monda első részét illeti, lehetséges, hogy így történt. Mészáros Pali halála után több felderítetlen gyilkosság esett meg a zselici tájon, és ezeket kapcsolatba hozzák a betyár halálával. Ami a monda második felét illeti, abból egy máig élő legenda lett. Mint a legtöbb betyárnak, Mészáros Palinak is volt kedvese. Mégpedig kettőről szól a fáma. Az egyik a tótszentgyörgyi csárdás felesége, a másik egy somogyi grófnő.

Akárhogyan is volt, tény, hogy a vitorági erdőszélen árválkodó sírt valaki vagy valakik titokban gondozták. Valaki mindig tett friss virágot a fejfához, valaki mindig készített új sírkeresztet, ha a régi elkorhadt. Még napjainkban is, minden évben, halottak napján egy titokzatos kéz felújítja, feldíszíti a sírt és olykor gyertyát is gyújt a régen holt betyár emlékére. Talán valamelyik kedvesének ma is élő leszármazottai tarják kötelességüknek a megemlékezést? Mindenesetre tény, hogy most is virágok díszlenek Mészáros Pali sírján...

Forrás: Dél-Zselici népmondák

Betyárok nyomában Visnye-Szilvásszentmárton
Cikk első megjelenése: 2012-03-26 20:42
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 376 regisztrált felhasználó
  • 2 046 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 932 túramozgalom teljesítő
  • 60 esemény
  • 2 161 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter