2017. március 28., kedd - Gedeon, Johanna
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

DDK 2012 Vándorlás 14. nap

Mesztegnyő - Nemesvid
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A pihenőnap után élénk nyüzsgéssel készülődött a résztvevők tábora az aznapi távra. A csomagoló régiek mellett új résztvevők is jelentkeztek. Mire 8 óra lett és a szemközti templom megtekintésére és a róla szóló információk meghallgatására került sor, már 35 fő várakozott. A csapatot Benedek Balázs, Karsai Ilona és Kozma Éva túráztatta. A különítmény különböző helyeire betagozódva.
Rövid bemutatkozás és tájékoztatás után napsütéses időben nekivágtunk az útnak. Szerencsére komoly emelkedő nem akadályozta előrejutásunkat. Kicsit kényelmetlenné tette a nagy por a haladást, de ha eső nem lösz, akkor ilyen a lösz.


 

 

A falut elhagyva művelt mezőgazdasági területek között bandukoltunk. Meglepően nagy autóforgalom volt a földúton. Ilyenkor sivatagossá vált a környezet, de mindent a vendégért, rendes homokfelhőkbe burkolóztunk. A por elülte után töretlen elhatározással lépegettünk tovább. Gadány felé elveszett 5 turistánk, akik megnéztek egy szobrot Gadányban. Később megkerültek, de bizonyíték nem volt a szoborlátásról. De én elhiszem.


 

 

Mentünk, mentünk, mentünk. Így gyorsan odaértünk Nagyszakácsiba. Ott már minden a királyi szakácsok főzőversenyére készült. Mi az ebédelésre. Előtte azonban megnéztük a Szakácsmúzeumot.
 

 

Ott csak annyi szakács volt, amennyi velünk tartott, egy darabot sem leltünk az eredeti készletből. Ellenben konyhai, cukrászati eszközök, ipari berendezések, igazolások és fénymásolatok bizonyították, hogy itt jelesei laktak a szakácsművészeteknek. Nekem az ipari habverő és a húsvéti csokifigurák öntőformái tetszettek a legjobban. És az árnyék a nagy és rendezett udvar bejáratának környékén. Innen egyenesen a könyvtárba, a kemencemúzeumba, és a templom melletti pihenőhöz mentünk. A program evés-ivás hátizsákból és egyenesen a helyi vendéglátó ipari egységből.

 
Nagyszakácsiból fél egykor indult a csapat, majd jó tempóban haladva Kisvidig gyalogolt. Mindhárom túravezető nevében szeretném megköszönni azoknak, akik kezük erejét és a kék festéket nem kímélve kipótolták a nemrég még nehezen követhető jelzéseket. Dicséret a piktoroknak. Köszönjük. Hasonló áldásban részesüljön, aki az útvonal kaszálását elrendelte és elvégezte a szárazság mellett. Olyan kitűnő munkát végzett, hogy a dzsungelharcos részt alig tudtuk megtartani. Szerencsére maradt egy kis küzdeni és botladoznivaló dzsuva Nemesvid közelében.
 

A 20 kilométeres sétát nagyszerűen, egyre gyorsuló tempóban prezentáltuk. Különleges esemény nem történt. Egyik botlás sem okozott balesetet. Minden kedves és kedvetlen túrázónak ajánlom ezt a szakaszt. A jó hangulat és biztonságérzet miatt érdemes jó társaságról is gondoskodni. Szálláshelyünkön az iskolában az egész tornatermet sikerült belakni másodpercek alatt, illetve minden irányban elérték a kiszállók a buszokat.

 
Összefoglalva: Vándor! Vidd hírül a turistatársaknak, megcselekedtük amit, megkövetelt a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra Vándorlás ezen szakasza.

További jó gyaloglást, élményekben gazdag, nyugodt vándorlást kíván:

Kozma Éva túravezető

 


Karsai Ilona felvételei


RP-DDK Mesztegnyő - Nemesvid
Cikk első megjelenése: 2012-07-18 21:16

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 382 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 164 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter