2017. március 29., szerda - Auguszta
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken - AK 4. rész

Mindszenttől Mezőtúrig - kunhalmok, kastélyok, gátak
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Mindszentről indulva pár méteres szintemelkedéssel kikapaszkodunk a Dél-Tisza-völgyből, és egy darabig a Csongrádi-síkon folytatjuk az utunkat. Szarvas környékén vágunk át a Körösszög területén, komppal keresztezzük a Hármas-Köröst, majd barangolásunkat Mezőtúron, a Szolnok–Túri-síkon fejezzük be.

A Ludas-halom

A mindszenti vasútállomásról indulva mintegy 10 km-es menettel érjük el a forgalmas 45-ös főutat. Utunkat tanyák között tesszük meg, és közben három kunhalom is feltűnik: jobbra a Hegyes-halom, balra a Sebők-halom, végül a 45-ös útelágazásában álló Ludas-halom, tetején fehér kőkereszttel. Nyomvonalunkhoz ez van a legközelebb, érdemes felkapaszkodni a főút mellől induló ösvényen a tetejére, mert a kereszttől jól belátható a környék. Az Alföld hajdanvolt 40 000 kunhalmának zöme a mezőgazdasági művelés következtében mára eltűnt, a kisebbeket ugyanis egyszerűen felszántották, sokat befásítottak, párat homokbányának használtak, anyagukat pedig építkezésekhez hordták el.


Kőkereszt a Ludas-halom tetején

Mára már csak a legnagyobbak maradtak meg közülük. Ezeket a halmokat korábban a kunok műveinek tartották – a nevük is erre utal –, de mára már kiderült, hogy több, ezen a vidéken élt nép is emelt halmokat. Ezek rendeltetése változó volt: találhatók közöttük lakóhalmok, őrhalmok, halomsírok és határhalmok is. Sokszor különleges ezeknek a halmoknak a növény- és állatvilága: mivel soha nem voltak megművelve, felbukkannak rajtuk a puszta eredeti növényei: többek között a taréjos búzafű és a heverő seprűfű. A kunhalmok vonzzák a ragadozó madarakat is, mivel jelentős az ürge- és a hörcsögpopulációjuk.

Nagymágocs, Károlyi-kastély

Első túranapunk végére érkezünk Nagymágocsra, ahol a legfőbb látnivaló a Károlyi-kastély. A szép, neobarokk elemeket is tartalmazó kastélyt Károlyi Imre építtette 1896–97-ben másod-unokatestvérével, Károlyi Zsófiával kötött házassága után. A Viktor Siedek által tervezett főépület és a hozzá tartozó gazdasági épületek közel eredeti formájukban maradtak fenn, maga a kastély egy 40 hektáros parkban található. Az angolkert legfőbb értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, továbbá a parkhoz tartozik egy 10 hektáros tó is, amelyet elsősorban horgászok használnak.


A Károlyi-kastély Nagymágocson

A II. világháború végén a kastély berendezéseit, könyvtárát széthordták, a maradékot az állam lefoglalta, majd máshol helyezte el. Később a Csepel Vas- és Fémművek üdülője, de görög szabadságharcosok szállása is volt egy darabig. A kastélyban jelenleg szociális otthon működik, a park és az épület is látogatható. A nagymágocsi kéktúrapecsét a kastélypark főkapujánál, a portásépületben található. Amíg bejártam az angolkertet, és körbesétáltam a kastélyt, a hátizsákomat a portásnál hagyhattam. Érdemes megszállni Nagymágocson az önkormányzat által működtetett turistaszállóban (tel.: +36-63/363-004).

Árpádhalom

A második napon érkezünk meg Árpádhalom apró településére. Az 537 fős község 1956-ban alakult önálló helységgé egy népes tanyaközpontból. A hagyományok szerint a határában fekvő természetes, hét egységből álló földhalomcsoportból a legnagyobb Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A névadó domborzati formán Makovecz Imre állított életfát 1989-ben. Miközben áthaladunk a településen, érintjük a volt Károlyi-kúria parkját is. A kúriában jelenleg általános iskola működik, parkjában érdemes felkeresni a Turul-szobrot és Árpád vezér mellszobrát. Érdekes színfolt a favázas római katolikus templom, amelyet 1921-ben szenteltek fel. Árpádhalom AK-pecsételőhely, a bélyegzőt a „korlátozottan” nyitva tartó vegyesboltban találjuk. Ha érkezésünkkor a bolt zárva van, szívesen adnak céges bélyegzést a kocsmákban vagy a presszóban is.


Az árpádhalmi favázas római katolikus templom

Szarvas

Mostani túránkon minden kétséget kizáróan Szarvas a legfőbb látnivaló. Célszerű utunkat úgy tervezni, hogy legalább fél napot a településen töltsünk, és így a legfontosabb látnivalókat is megnézhessük. Gádoros és Eperjes felől érkezve először a Bika-zugot, a Szarvasi-Holt-Körös holtágának kanyarulata által közrefogott területet érjük el. Itt található az Anna-ligetben a Csáky-kastély, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye. A kastély egy arborétumban áll, amely a látogatóközpontban váltott jeggyel látogatható. Itt kéktúrabélyegzőt is találunk. Az Anna-ligetet elhagyva az Erzsébet-liget parkján keresztül érjük el a városközpontot. A park Holt-Körös felőli partján kihagyhatatlan látnivalót jelentenek a vízben álló mocsárciprusok. A ciprusoktól egy nemrég épült gyaloghídon kelhetünk át a túlsó partra, a vízi színpadhoz. Ha ezen az oldalon maradunk, pár perces sétával eljuthatunk a halászcsárdához.


Ciprusok Szarvason

A Szarvasi-Holt-Körös felett átívelő közúti hídról megcsodálhatjuk a vízben álló millenniumi emlékművet, amelyet egy szökőkút víznyalábjai fognak körbe. A hídról jól látható a folyóparton álló Bolza-kastély épülete. A keleti hídfőnél egy kis parkban áll Tessedik Sámuel szobra. A Szabadság úton továbbsétálva pár perc alatt érhetjük el a település harmadik szép kúriáját, a Mitrovszky-kastélyt. A városközpontból nagyjából félórás sétával juthatunk el a nagyobbik arborétumba (a Pepi-kertbe), ahol a növényritkaságokon kívül hazánk legszebb épített látnivalóit is megtekinthetjük a Mini Magyarország makettparkjában. A várost a Holt-Körös gátján hagyjuk el, itt találjuk a történelmi emlékút kopjafáit, a gátról letérve pedig pár perc alatt elérhető a történelmi Magyarország közepét jelző emlékmű is egy kis parkban, a holtág partján.


Bolza-kastély a Szarvasi-Holt-Körös partján

Túra a gátakon

A Szarvastól Mezőtúrig vezető szakasz döntő részét nagyon szép természeti környezetben, a Hármas-Körös gátjain tesszük meg, azonban gyakorlatilag teljesen árnyékmentes útvonalon. A Hármas-Körösön komppal kell átkelnünk, és esetenként előfordulhat, hogy 15-20 percet is várnunk kell az érkezésére.


TÚRAINFÓ

Túránk névleges hossza 99,3 km, de én a gádorosi és a peresi pecsételőhelyhez, valamint az egyéb látnivalókhoz vezető kitérőkkel összesen 108 km-t tettem meg a négynapos túrám során a GPS mérése szerint. A szintemelkedés ezen az AK-szakaszon is elenyésző, nem is szükséges számításba venni, ellenben készüljünk arra, hogy a mezőkön, a megművelt földeken és a gátakon haladva árnyékra csak a legritkább esetben számíthatunk.
Pecsételőhelyek: Mindszent vasútállomás, Tompahát, Nagymágocs, Árpádhalom, Gádoros vagy Eperjes (alternatív pecsételőhelyek), Szarvas, Peresi gátőrház, Mezőtúr.

Szöveg: Horváth Béla, képek: Tassy Márk, Horváth Béla
A cikk megjelent a Turista Magazin 2016 júliusi számában.


Kapcsolódó túraleírások:
Az Alföldi Kéktúra 04 szakasza (AK-151, ... AK-172, összesen 99,3 km)

Kapcsolódó cikkek:
Bevezető - Élet a Kéken - Alföldi Kéktúra.
Élet a Kéken - AK 1. rész: Szekszárdtól Bajáig.
Élet a Kéken - AK 2. rész: Bajától a Petróczi-iskoláig.
Élet a Kéken - AK 3. rész: A Petróczi-iskolától Mindszentig.

Az Élet a Kéken - OKT sorozat tizenkét része.
Az Élet a Kéken - DDK sorozat nyolc része.

MTSZ, Turista Magazin
Cikk első megjelenése: 2016-08-28 11:50

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 385 regisztrált felhasználó
  • 2 052 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 165 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 795 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter