2017. március 29., szerda - Auguszta
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken - AK 9. rész

Kisvárdától Sátoraljaújhelyig - Az utolsó kilométerek az Alföldi Kéktúrán
Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól.

Az Alföldi Kéktúrát bemutató sorozatunk utolsó részében az Északkelet-Nyírség és a Rétköz határán fekvő Kisvárdáról indulunk utunkra. Átvágunk a Rétközön, Tiszakanyár után keresztezzük – immáron másodszor – a Tiszát, és ezzel belépünk a Bodrogközbe, majd a kistáj névadó folyóját is magunk mögött hagyva elérjük végcélunkat, Sátoraljaújhely városát. A túra lezárásaként még egy rövid kitérőt teszünk a Sátor-hegyek közé, hogy ott találkozzunk az Országos Kéktúra útvonalával, ezzel pedig ténylegesen be is zárul az általunk bejárt Országos Kékkör.

Kisvárda vára

A területén végzett ásatásokból feltételezhető, hogy már az őskorban is állt egy földvár ezen a helyen, a mai vár építését „csupán” 1465-ben kezdte meg a várost birtokló Várady család. A várat a helyszínen bányászott agyag kiégetésével készült téglákból építették fel a környék jobbágyai, mintegy harminc mesterember irányításával. Az így elkészült belső lakótömböt több sorban levert facölöpökkel erősített külső vár védte, míg az egész erődöt széles és mély vizesárok kerítette. A folyamszabályzások előtt lápos, mocsaras terület övezte a várat, ami tovább növelte az odabent élők biztonságérzetét.


A török soha nem ostromolta, de többször is gazdát cserélt az erődítmény Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd híveinek évtizedes csatározási során. II. Rákóczi Ferenc fontos bázisa volt a szabadságharc során, de később jelentőségét vesztette, és a környék lakossága gyorsan megkezdte értékes téglaanyagának széthordását. Ennek 1828-ban a vármegye vetett véget, rendeletben tiltva meg ezt – a magyar műemlékvédelem egyik legrégebbi dokumentuma ez. 1958 és 1960 között a romos falakat részben helyreállították. Az Alföldi Kéktúra a várfalak tövében halad el, így érdemes pár percre megállni, és megnézni az ódon építményt!


Kastély Pácinban


A Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként nyilvántartott kastélyt Mágócsy András építtette Alaghy Judittal kötött házassága után, 1581-ben. A tágas, de jól kifűthető kastély külső falai sgraffitóval díszítettek, és hasonló az oromdíszes pártázat is.


A kastélyt külső fallal is körbekerítették, így az kisebb, könnyűfegyverzettel felszerelt rablóbandák ellen megfelelő védelmet nyújthatott akkoriban. Mágócsy Andrást a kastély felépülte után pár évvel megmérgezték, ezután az épület többször is gazdát cserélt, a kuruc-labanc csatározások során pedig megrongálódott. A romokat a környék lakossága elkezdte széthordani.


Később Sennyey István rendbe hozatta az elhagyatott kastélyt, amelyet a 19. században romantikus stílusban átépítettek. Jelenleg a Bodrogközi Múzeum kiállítása tekinthető meg a falak között. Az Alföldi Kéktúra útvonala sétányokon vág át a gondozott kastélyparkon. Nem kell sokat gyalogolni a következő építészeti remekműig, ugyanis a szomszédos faluban, Karcsa központjában áll egy 12–13. századi eredetű, román stílusú református templom, amelyet el sem kerülhetünk, hiszen az udvarán van egy pecsételőpont.


Emlékek a honfoglalás korából

Karostól – Alsóbereckin keresztül – egészen Sátoraljaújhelyig országúton vezet az Alföldi Kéktúra, a Sátor-hegyek egyre közelebbi panorámája, illetve az út mellett található, honfoglalás kori temető felkeresése azonban felüdülést hozhat a monotóniába.


A temetőhalmon 1986 és 1990 között 73 sírhelyet tártak fel, s itt került elő a Kárpát-medence eddigi leggazdagabb, ebből a korból származó leletegyüttese. A díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek mellett bizánci és nyugat-európai eredetű ékszereket is találtak. Feltételezések szerint a hely az itt letelepedett törzs temetője volt pár évtizeden keresztül. A sírokat kopjafák jelölik. A halom tetején obeliszket állítottak, mellőle kitűnő a rálátás a Sátor-hegyekre. A közeli Karos községében látogatóközpont található, ahol a honfoglalás kori őseink életébe nyerhetünk bepillantást. A látogatóközpont felkeresése csupán néhány perces kitérőt jelent utunkról.

A kör bezárul

Bár a Magyar Természetjáró Szövetség az Országos Kéktúra, a Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra teljesítése után kiadja az azt igénylőknek az új Országos Kékkör-jelvényt is, tudnunk kell, hogy a három nagy túramozgalom teljesítésével még nem tettük meg a teljes kört, hisz van még benne pár kilométer „folytonossági hiány”. Az Alföldi Kéktúra Sátoraljaújhely vasútállomásánál fejeződik be, az Országos Kéktúra nyomvonala pedig a város felett, a hegyek között vezet.


A városból a kék kereszt jelzéseket követve tehetjük meg legegyszerűbben a teljes körből még hiányzó szakaszt. Ha felkapaszkodunk a jelzéseket követve a Nagy-nyugodó nyergébe, megpillanthatjuk a szemből érkező kék sáv jelzéseket.


Ez a pont OKT-pecsételőhely, így akár bélyegezhetünk is. 2014 óta vezet erre az Országos Kéktúra, és mivel én korábban (tehát a régi útvonalon) teljesítettem azt, továbbhaladva leereszkedtem innen a hegyek túloldalán vezető erdei aszfaltútig, ahol régebben vezetett a túramozgalom nyomvonala. Én ezen a ponton zártam be a saját körömet.

TÚRAINFÓ
Utolsó szakaszunk az MTSZ hivatalos adatai szerint 65,1 km hosszú, szintemelkedése pedig elhanyagolható. Pecsételőhelyek: Kisvárda, Tiszakanyár, Cigándi gátőrház, Pácin, Karcsa, Alsóberecki, Sátoraljaújhely.



Szöveg: Horváth Béla, képek: Horváth Béla, Nógrádi Attila, Tassy Márk

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. december – 2017. januári számában.

Kapcsolódó cikkek:
Bevezető - Élet a Kéken - Alföldi Kéktúra.
Élet a Kéken - AK 1. rész: Szekszárdtól Bajáig.
Élet a Kéken - AK 2. rész: Bajától a Petróczi-iskoláig.
Élet a Kéken - AK 3. rész: A Petróczi-iskolától Mindszentig.
Élet a Kéken - AK 4. rész: Mindszenttől Mezőtúrig.
Élet a Kéken - AK 5. rész: Mezőtúrtól Körösladányig.
Élet a Kéken - AK 6. rész: Körösladánytól Berettyóújfaluig.
Élet a Kéken - AK 7. rész: Berettyúújfalutól a Halápi csárdáig.
Élet a Kéken - AK 8. rész: A Halápi csárdától Kisvárdáig.

Az Élet a Kéken - OKT sorozat tizenkét része.
Az Élet a Kéken - DDK sorozat nyolc része.

MTSZ, Turista Magazin
Cikk első megjelenése: 2017-02-27 11:10

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 385 regisztrált felhasználó
  • 2 052 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 165 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 795 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter