2017. február 22., szerda - Gerzson
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken - OKT sorozat 2. rész

Sümegtől Nagyvázsonyig
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A második részben az Országos Kéktúra Sümegtől Nagyvázsonyig tartó szakaszát ismerhetjük meg Horváth Béla kalauzolásában.

Az Országos Kéktúra (OKT) kiírása szerinti harmadik, negyedik, ötödik és hatodik túrája Sümeg és Nagyvázsony között a Bakony-vidék középtáj több kistájcsoportját és kistáját, valamint a Kelet-Zalai-dombság kistájcsoportjának területén fekvő Hévíz városát is érinti.

Sümegről indulva először megmásszuk a Tátika-csoport hegyeit, áthaladunk Hévízen, majd utunkat egy darabig újból a Keszthelyi-hegység kistájcsoport területén folytatjuk. Ezt követően érjük el a Tapolcai-medence (Balaton-felvidék) tanúhegyeit. A Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács és a Csobánc felkeresése után átkelünk a Káli-medencébe, ahonnan már nincs messze a Balaton-felvidék kistájcsoport és a Déli-Bakony határán fekvő Nagyvázsony. A körülbelül 133 km hosszú szakasz nagyon változatos terepen, több kilátópontot és várromot is „útba ejtve” kanyarog. Legmagasabb pontja a Badacsony (437 m).

Érdekességek

Béke-sztúpa
A Zalaszántó melletti Kovácsi-hegyen álló buddhista sztúpa 30 méter magas, az alapjánál pedig 24 méter átmérőjű. Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma 1993. június 17-én avatta fel. A sztúpában befalazva található a vallásalapító Buddha földi maradványából néhány apró csontszilánk. Az OKT útvonaláról 200 lépéssel elérhető.

Zalaszántó, sztúpa

Kleopátra is megirigyelné
Az 54 hektáros véderdővel körbevett Hévízi-tó Európa legnagyobb kiterjedésű (mintegy 4,5 ha) meleg vizű tava. A gyógyhatású, radioaktív termálvizű tó soha nem fagy be a forrásbarlangban eredő forrásainak (az egyikből 26,3 °C-os, a másikból 41 °C-os víz tör fel) köszönhetően. Még a leghidegebb téli időben is minimum 24-26 °C-os a víz felszíni hőmérséklete. A források átlagos percenkénti vízhozama 27 000 liter. A tó jelképének is tartott indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Az Országos Kéktúra a tófürdő főkapuja mellett halad el.

A Hévízi tó

Csónakázás a föld alatt
A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútfúrás alkalmával, és alig tíz évvel később már meg is nyitották a látogatók előtt. A barlang mintegy 300 méter hosszú szakasza csónakkal is bejárható, mivel a járatok egy részét kristálytiszta karsztvíz borítja. A barlang rendkívül tiszta, párás levegője a légzőszervi megbetegedésekben szenvedőknek nyújt enyhülést. A fokozottan védett természeti érték körülbelül tíz perces sétával elérhető az OKT útvonaláról.

Ökrökkel szállított kereszt
A Badacsony platójának peremén álló keresztet Ranolder János veszprémi püspök építtette 1857-ben. Nagyobb elemeit, a feljegyzések szerint, 40 ökör vontatta fel a 400 méter magas fennsíkra. Ha figyelmesen megnézzük a kereszt talapzatát, láthatjuk, hogy nem csak manapság divat falakba, fákba belevésni, hogy ott járt valaki. A legrégibb dátumozott bevésés 1891-ből származik! A kereszt alatti teraszról csodálatos kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére és a szigligeti dombokra.

Kilátás a kereszt alatti sziklákról

Váltságdíjból kolostor
A Nagyvázsony határában álló Szent Mihály-kolostort Kinizsi Pál, állítólag, egy gazdag török rabjának váltságdíjából 1483 körül építtette fel. A kolostor sorsa 1552-ben pecsételődött meg, amikor a törökök elfoglalták Veszprém várát, és a környék földesurai attól való félelmükben, hogy a támadók, a kolostort elfoglalva beveszik magukat a falak közé, felrobbantották az épületet. Köveinek egy részét Vázsonykő várának megerősítésére, a török idők után pedig a község házainak építéséhez használták fel. Az OKT a romok mellett halad el.

Látnivalók

Végvárak között

Utunk során számos kisebb-nagyobb várat, illetve várromot érintünk. Sümeg várától indulunk, a Tátika-hegyen – az OKT útvonaláról körülbelül tízperces letéréssel – pedig megcsodálhatjuk Tátika várának romjait. Rezitől körülbelül egyórás sétányira van Rezi vára – falairól csodálatos kilátás nyílik Zalaszántó környékére. Tapolca várának szerény romjait a Malom-tó mellett találjuk, Szigliget várának jegypénztára pedig OKT-pecsételőhely. Az Országos Kéktúra nem „mássza meg” a Csobáncot, csak a derekáig kapaszkodik fel, de egy negyedórás hegymászással elérhetjük a fennsíkján álló Csobánc várát. Utunkat végül Nagyvázsonyban, Vázsonykő várának falainál fejezzük be.
 

Szigligeti vár


Keszthely, Festetics-kastély

A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb kastélya, amely mögött egy csodálatos angolpark húzódik. A Keszthelyi Kastélypark Természetvédelmi Terület kiterjedése 7,9 hektár. A 101 helyiségből álló főépület több ütemben készült el. Építését Festetics Kristóf kezdte 1745-ben, majd Festetics Pál bővítette, jelenlegi alakját pedig 1887-ben nyerte el, amikor Festetics Tasziló befejezte a meglévő épületek további bővítését és átalakítását. A Helikon könyvtárnak, valamint a vadászati és a hintókiállítás mellett időszaki tárlatoknak is otthont adó kastélyt az OKT nem érinti – a kerítése külső oldalán halad el, de vétek kihagyni ezt a látnivalót!

A tanúhegyek

Vitathatatlanul a Tapolcai-medence (Balaton-felvidék) tanúhegyei a legszebb természeti látnivalói e túraszakasznak. A tanúhegyeket legegyszerűbben olyan domborzati formaként definiálhatjuk, amelyek hajdani (akár évmilliókkal korábbi) térszínt, illetve rétegsort őriznek. Keletkezésükhöz elengedhetetlen egy keményebb, az eróziónak jobban ellenálló kőzet jelenléte, amely képes (hosszabb távon is) megvédeni az alatta elhelyezkedő rétegeket a lepusztító erőktől. A Tapolcai-medencében a pliocén agyagos-homokos üledékek alkotta felszínre bazaltláva települt 4–3 millió éve. A bazaltvulkanizmus megszűnése után (főként a pleisztocén során) a szél és a csapadék lekoptatta és elhordta a lazább pannon üledékeket (mintegy 120–160 méteres vastagságban), de a kemény bazaltsapkák alatt azok megmaradtak.
 

Érkezés a Csobánc tetejére

 

„Megmásztuk” a Badacsonyon a Kisfaludy-kilátót
Az OKT-bejárásaimon kívül már többször is jártam a Badacsony platóján, de soha nem hagytam ki a felkeresendő látnivalók sorából a legmagasabb ponton álló Kisfaludy-kilátót. Sajnos, az évek hosszú során a favázas torony körül álló fák megnőttek, így aztán 2009-ben már hiába kapaszkodtam fel oda – csak a fák koronái között nyílt szűk kitekintés a környékre. Nagyon megörültem, amikor 2011-ben megtudtam, hogy új, sokkal magasabb kilátó fog épülni a régi helyén. Kíváncsian figyeltem az építkezéssel kapcsolatos híreket, a bakancslistámon pedig előkelő helyen szerepelt az új kilátó minél előbbi meglátogatása.
 


2012 tavaszán jutott a fülembe, hogy elkészült az új kilátó, ezért aztán a fiammal április végére terveztünk egy háromnapos túrát az Országos Kéktúra vonalán, Tapolcától Nagyvázsonyig. Csodálatos tavaszi napsütésben másztuk meg a Badacsonyt, s végigjártuk a kéktúra útvonalán lévő összes kilátópontot, a Tördemici kilátóhelyet, a Ranolder-keresztet, az Egry József-kilátót, a Hertelendy-emléket, míg végül megérkeztünk az új építmény tövébe.
 


Mérnökemberként mindig fejet hajtok az ötletesség és a szép kivitelezés mellett, az új kilátó tornya pedig mindkét szempontnak eleget tett! A Kőmíves Szabolcs építész tervező által megálmodott, az ég felé nyúló, 18 méter magas, rácsos faszerkezet tökéletesen illeszkedik a környezetébe, mégis egyből magára vonja a tekintetet. A hagyományos formákkal való szakítás sokszor a funkcionalitás kárára megy, de itt a homokórákéra emlékeztető derékban összeszűkülő kialakítás egyrészt a torony lábainak minél nagyobb terpesztését, másrészt a legfelső kilátószint minél tágasabbra formálását tette lehetővé. Egyszóval: öröm volt ránézni.

Vidáman vágtunk volna neki a tetőre felvezető lépcsősornak, de egy kihelyezett tábla szövege megállított bennünket: „A kilátó az építés kifizetéséig zárva!” Egymásra néztünk a legénnyel, vállat vontunk, és már indultunk volna tovább, amikor észrevettük a lépcsőt elrekesztő drótfonatot, ezen pedig a másik szöveget: „A kilátót mindenki a saját felelősségére látogathatja!” Azt hiszem, nem is lennénk magyarok, ha nem arra gondoltunk volna elsőként, miként is lehetne mégis feljutni a toronyba. Alaposan megnézve a rácsot és lépcsőfeljárót, ez nem tűnt könnyű vállalkozásnak, de ha már idáig eljöttünk, nem akartunk dolgavégezetlenül visszafordulni.

Mivel a kerítésfonat a lépcsőházat teljesen elrekesztette, más utat kellett keresnünk. Én indultam elsőnek, kívülről felkapaszkodtam a lépcső fémvázán az elzáró kerítésfonat fölé, majd próbáltam átemelni a lábam a korlát és a rács felett, illetve átnyomakodni azt a rudak között, de ezzel csak annyit értem el, hogy a bakancsom recés talpa jól beleakadt a kerítés hegyes drótvégeibe, ráadásul még a visszajutással is meg kellett birkóznom valahogy. Nekiindult a fiam is, ám rá kellett jönnünk, hogy összefogással könnyebben célt érünk. Végül bakot tartottam a nagy legénynek, aki a vállamról már fel tudott kapaszkodni a lépcsőház kerítésfonat feletti részére...
 


Miközben a fiam fenn nézelődött a kilátó tetőteraszán, én lenn mérgelődtem a szépen felújított turistapihenő padjain. Miután lemászott az utódom, és együtt megnéztük az odafenn készített fényképeket, ki kellett jelentenem: megérte felmászni oda! Nem sokkal az után, hogy hazaérkeztünk, már az újságok is cikkeztek a lezárt kilátóról. Talán részben emiatt, a pénzügyi gondok is hamar megoldódtak, és már valóban látogathatóvá vált a Badacsony fennsíkján 437 méter magasan épített Kisfaludy-kilátó. Én pedig csakis arra biztathatok mindenkit, ne hagyja ki ezt a látnivalót, ha éppen arrafelé veti a sorsa vagy az Országos Kéktúra útvonala!

Szöveg és kép: Horváth Béla.
Készült a Turista Magazinnak leadott cikk alapján.
Az 1. rész (Írott-kőtől Sümegig) itt olvasható.
Cikk első megjelenése: 2014-02-22 22:16

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 338 regisztrált felhasználó
  • 2 028 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 906 túramozgalom teljesítő
  • 58 esemény
  • 2 135 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 781 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter