2017. március 27., hétfő - Hajnalka
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken - OKT sorozat 6. rész

Nagymarostól Nógrádig
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A hatodik részben az Országos Kéktúra Nagymarostól Nógrádig tartó szakaszát ismerhetjük meg Horváth Béla kalauzolásában.

Az Országos Kéktúra tizenhetedik túrája a Börzsönyön vezet keresztül. Nagymarosról indulva hamarosan megmásszuk a Börzsönyi-peremhegységhez tartozó, 482 méter magas Hegyes-tetőt. A Köves-mező után keresztezzük a Vizes-árkot, és megérkezünk a Kóspallagi-medencébe. A Békás-rétet érintve jutunk el Kóspallagon keresztül a félúton lévő Kisinóci turistaházhoz, a Magas-Börzsöny lábaihoz. Felkapaszkodunk a 864 méter magas Nagy-Hideg-hegyre, majd a gerincen indulunk tovább a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a 938 méter magas Csóványosra. Innen az Országos Kéktúra útvonala a Fultán-keresztet és a Saj-kutat útba ejtve leereszkedik Nógrádra.

Középkori egyházi gyöngyszem – Nagymaros római katolikus temploma


A templomot – melynek egyes részei feltehetőleg már a 13. század végén álltak – a 14. században jelentősen bővítették. Az alul négyzetes alaprajzú, a második szinttől nyolcszögletű, gótikus stílusú templomtorony csak 1509-re készült el. A török korban megsérült épületet 1772-ben újították fel; a jelenlegi toronysisakot is ekkor építették. A templom északi és déli fala egyedülálló abban a tekintetben, hogy a jelenlegi, nagyméretű ablakok mellett a több száz éves gótikus és román kori ablakszemeket is feltárták.

A Dunakanyar legszebb körpanorámája – Julianus-kilátó a Hegyes-tetőn


A 482 méter magas hegytetőn álló, 2013-ban teljesen felújított Julianus-tornyot az Encián Turisták építtették 1938-ban, és 1939-ben avatták fel egyesületük fennállásának 25. évfordulója alkalmából. A tornyot Julianus barátról, a 13. században az őshazát kutató Domonkos-rendi szerzetesről nevezték el. Oldalcsigalépcsős tetőteraszára felkapaszkodva nagyszerű kilátás fogad bennünket. A Dunakanyar közepén állva elsősorban kelet és dél felé nyílik panoráma Nagymarosra, Visegrádra és a Visegrádi-hegységre, de észak felé tekintve jól látszik a Kóspallagi-medence a Békás-réttel, valamint a Magas-Börzsöny csúcsai is. Nagymarosról indulva érdemes itt tartanunk az első pihenőnket, mert tempótól függően egy-másfél óra kell a felkapaszkodáshoz.

Elődeink nyomai – Csapás-rét


A Köves-mező és a Vizes-árok között érjük el az Országos Kéktúra útvonalán a Csapás-rétet. A hosszúkás tisztás hagyásfás legelőjét még a középkorban alakították ki, legeltetés céljából, de egy marhahajtó útnak is része volt e terület. A Déli-Börzsöny hegyein keresztül, Zebegény és Nagymaros között vezető útvonal a marhahajtók számára lehetővé tette a Duna mentén nagy kerülővel vezető út jelentős lerövidítését, a dús füvű legelők pedig táplálékot biztosítottak az állatoknak. Erre szükség is volt, hiszen esetenként több száz kilométert kellett vándorolniuk, mire elérték a nyugat-európai felvevőpiacokat. Az Országos Kéktúra útvonalát csupán nemrégen helyezték át egy erdei ösvényről a Csapás-réten végigvezető útvonalra. A rét északnyugati végéből, ahol meredek lejtő kezdődik a Vizes-árok irányában, nagyszerű kilátás nyílik a Magas-Börzsöny csúcsaira.

Geodéziai mérőtoronyból kilátó – Csóványos


Még az 1970-es években épültek ki az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) vasbeton geodéziai mérőtornyai hazánk területén. Elsősorban hegytetőkön vagy más, messziről is jól látható helyeken létesítették ezeket, hiszen a geodéták e pontokat felhasználva mérték be más helyek földrajzi pozícióit. A GPS-szel történő mérések elterjedése miatt lassan jelentőségüket vesztik ezek a tornyok. A szép kilátást nyújtó pontokon álló építmények zárt ajtajait azonban sokszor felfeszítik a túrázók, akik a fentről nyíló panorámára kíváncsiak. Ilyen torony volt a 938 méter magas Csóványos tetején álló „objektum” is, amely azonban ezen cikk írásának idején éppen újjászületik. A henger alakú vasbeton tornyot támasztéknak használva kilátó épül köréje a Börzsöny legmagasabb csúcsát megmászók számára. A torony átalakítása pályázati pénzek bevonásával történik, s várhatóan 2014 őszétől lesz látogatható.

Várrom a Börzsöny peremén – Nógrád


Az Országos Kéktúra csupán egyetlen várat érint a börzsönyi szakaszán: Nógrád várát, ezt azonban nem szabad kihagynunk a túránk során. A meredeken kiemelkedő, magányos vulkáni kúpon álló romokat már messziről megpillantjuk. A nógrádi vasútállomástól innen induló kék romjelzésen mintegy húszperces sétával mászhatjuk meg a várhegyet, s érhetjük el a várkaput.
A legtöbb magyar vártól eltérően már a honfoglaláskor is állhatott itt erődítmény, amelyet a későbbi korokban több alkalommal is bővítettek. A törökök 1663-ban foglalták el az erősséget, azonban 1685-ben (egy villámcsapás következtében) felrobbant az öregtoronyban tárolt puskapor. Ekkor a törökök felgyújtották a még épen lévő részeket, és elhagyták az erődítményt. Bár a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok megpróbálták kijavítani, a munkákat nem tudták befejezni. 1709-ben a császári csapatok közeledésének hírére a falakat visszabontották, majd elvonultak. A rombolást az osztrák csapatok fejezték be.

Turistaházak az OKT útvonalán



A Nagy-Hideg-hegyi turistaház

A Börzsöny egy olyan terület az Országos Kéktúra útvonalán, amelynek egy többnapos kiránduláson történő bejárását turistaházakban való alvással is megszervezhetjük. Ha kétnapos túrán szeretnénk bejárni ezt az OKT-szakaszt, akkor a Kisinóci turistaház a legjobb választás, ha pedig három napra osztjuk az etapot, akkor Török-mező turistaházában és a Nagy-hideg-hegyi turistaházban érdemes szállást foglalnunk.

Kaland a Kéken - Túrázó születik

Ez a történet néhány hete esett meg velem, amikor – anyagokat, élményeket gyűjtve ehhez a cikkhez – két napra osztva jártam be a börzsönyi kéktúraszakaszt. Március 11-én, egy keddi napon, Nagymarosról indulva Kóspallagig ballagtam el, rengeteget fényképezgetve menet közben, 22-én pedig Kóspallagról a Magas-Börzsönyön keresztül folytattam az utamat. Gyönyörű, napsütéses időben kapaszkodtam fel az Inóci-vágáson a hegyek közé, számtalan turistával találkozva az úton. A Nagy-hideg-hegyi turistaház terasza is zsúfolt volt az emberektől. A gerincen már lépten-nyomon belebotlottam valakibe...

Éppen a Szabó-kövek melletti nyílt gerincen nézelődtem, amikor egy ötven körüli úr lépett hozzám, és csodálkozva jegyezte meg, hogy mennyi hóvirág nyílik itt fenn, a hegyek között. Valóban, szinte szőnyegként lepett be mindent a környéken. Végigmértem az urat: utcai ruhában volt, félcipőben, kabátja a karján, mert ekkora már elég meleg volt a hegyek között is. Gondoltam, a kisbusszal jött fel a turistaházhoz, onnan sétált el idáig. Pár szót váltottunk, és amikor kérdezte, merre van a Csóványos, mert oda is felkapaszkodna, csak északkelet felé mutattam, amerre a púpja emelkedett, a tetején a geodéziai toronnyal.



A találkozás helyszíne

Elbúcsúztam tőle, aztán a saját tempómban mentem fel a Csóványosra, hiszen az Országos Kéktúra útvonalát követve nekem is meg kellett másznom a hegyet. Kicsit kifulladva érkeztem a tetőre. Itt aztán le is ültem a padok mellett egy kidőlt fatörzsre, mert mondanom sem kell, odafent is zsúfolt volt az erdei pihenő. Éppen a magammal hozott ebédemet eszegettem, amikor megjött a már korábban látott úr is, szétnézett egy kicsit a tetőn, aztán odament az útirányjelző táblákhoz. Nézegette őket pár pillanatig, aztán odajött hozzám.

Kicsit félszegen kérdezte meg, hogyan juthatna le a Királyrétre? Végigmértem ismét az erdőbe egyáltalán nem illő öltözékét, aztán azt mondtam, menjen inkább vissza a turistaházhoz, a délutáni busz majd leviszi onnan, mert gyalog az bizony eléggé messze van. Egészen megdöbbentem, amikor azt mondta erre, hogy onnan jött fel idáig, de azt hiszi, nem találna vissza.

Erre már a szomszédos padokon üldögélők is elhallgattak egy pillanatra, és felénk fordultak, mert nem sűrűn lehet ilyen kijelentést hallani a Börzsöny legmagasabb hegyének tetején. Kora délutánra járt az idő, úgyhogy nem hagyhattam itt az urat, hogy magányosan próbáljon lejutni a hegyről. Gyorsan végiggondoltam magamban, érdemes-e az aznapi kéktúrámat feláldozni egy királyréti kiruccanás miatt, de aztán rájöttem a megoldásra. Felajánlottam neki, jöjjön le velem a Béla-réti turistaút-elágazásig, onnan ő fél óra alatt átér már Királyrétre, én pedig indulhatok tovább Nógrád felé. Ez a változat nem is jár kerülővel egyikünknek sem.

Most már be is mutatkoztunk egymásnak, de mivel akkor még eszembe sem jutott, hogy ezt a történetet ezekre a hasábokra is megírjam, nem kértem tőle engedélyt a neve közlésére. Tehát hívjuk őt mondjuk Károlynak. Rövid pihenő után nekiindultunk a hosszú lejtőnek, a Három-hárs gerincén gyorsan leereszkedtünk a Fultán-keresztig, aztán tovább a Saj-kút-bérc gerincén. Közben persze beszélgettünk.

Károly említette, hogy amolyan kiránduló módjára már sokszor sétált az erdőben. Ilyen nagy túrára azonban még sohasem indult, viszont a szép, tavaszias idő most túl messzire csalogatta. Én röviden elmondtam, miért jó túrákon a bakancs, a strapabíró ruházat, ő kérdezte, mire jó a túrabot, illetve mi az a hátizsákom vállszíján lógó kütyü (a GPS-em). Gyorsan telt az idő a beszélgetéssel, én persze figyeltem, mikor fog Károly elfáradni, de nem szólt, és nem is láttam rajta ennek jeleit. Viszonylag gyorsan elértük a zöld és a kék jelzések elágazását. Itt még elővettem utoljára a térképemet, megmutatva neki a követendő útvonalat, aztán elbúcsúztunk egymástól.

Megígérte, hogy már a jövő héten elmegy, és megveszi a bakancsot, a ruhát és a túrabotokat. Ehhez én már csak a térképet tettem hozzá – mint nagyon fontos segédeszközt. Aztán egészen Nógrádig morfondíroztam azon, hogy talán éppen most adhattam meg a végső lökést egy lelkes kirándulónak ahhoz, hogy túrázó válhasson belőle.

Szöveg: Horváth Béla, képek: Horváth Béla és Szenczi Anita.

A korábbi leírások elérhetőségei:
1. rész - Írott-kőtől Sümegig.
2. rész - Sümegtől Nagyvázsonyig.
3. rész - Nagyvázsonytól Bodajkig.
4. rész - Bodajktól Dorogig.
5. rész - Dorogtól Visegrádig.

Turista Magazin
Cikk első megjelenése: 2014-06-16 22:42

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 381 regisztrált felhasználó
  • 2 048 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 932 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 163 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter