2017. március 23., csütörtök - Emőke
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken - OKT sorozat 7. rész

Nógrádtól Mátraverebélyig
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A hetedik részben az Országos Kéktúra Nógrádtól Mátraverebélyig tartó szakaszát ismerhetjük meg Horváth Béla kalauzolásában.

Az Országos Kéktúra Cserhátot átszelő tizennyolcadik és tizenkilencedik szakasza több középtájat, kistájcsoportot, illetve kistájat is érint. Nógrádról, a Nógrádi-medencéből indulva visszatér a Börzsönyi-peremhegység kistáj területére, megmássza a Nagy-Kő-hegyet (383 m), majd a Kosdi-dombságba átérve a Naszály (652 m) következik. Ősagárd után lép be az útvonal a Nézsa–Csővári-dombság, utána pedig Terényi-dombság területére. A Medves-vidék déli szegélyét éppen csak érintve, Hollókőnél vezet át az OKT a Központi-Cserhát területére, végighullámvasutazik a Tepke gerincén, majd a Zagyva-völgy kistáj festői vidékén érjük el túránk végpontját, Mátraverebélyt.


Erdei kalandtúra – Szendehely-Katalinpuszta, látogatóközpont
Szendehely-Katalinpuszta a Börzsöny és Cserhát kapuja. A 2-es főúton autóval és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. Itt épült fel a már meglévő Gyadai tanösvényhez, a „Legyél te is kiserdész” tanösvényhez és a Madártani tanösvényhez kapcsolódó Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskola, egy olyan erdő- és természetismereti látogatóközpont, amely kiállító-, foglalkoztató- és előadótermet, valamint „erdei teázót”, szálláshelyeket, éttermet, erdei ajándékboltot foglal magában. 2013 óta az Országos Kéktúra vonala is érinti a látogatóközpontot, amely pecsételőhelyként is szolgál a kéktúrázók számára.


Hagyományok tárháza – Hollókő
Hollókőnek, ennek a kicsi palóc falunak a nevét szinte mindenki ismeri hazánkban, annál is inkább, mert 1987-ben kulturális kategóriában felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Évente több tízezer turistát vonz a 17–18. században kialakult ófalu páratlan épségben megmaradt településformája és tradicionális palóc építészete. Rendszeres programok várják a vendégeket, amelyek között a legismertebb a húsvéti ünnepségek részét képező locsolkodás, de rendeznek itt pünkösdölést, bornapokat, várjátékokat és szüreti mulatságot is. Az ófalu napjainkra sem vált múzeumfaluvá, hisz máig élő, lakott része ez Hollókőnek. A helyiek manapság is rendeltetésszerűen használják a legtöbb épületet.
Külön figyelmet érdemel a falu fölé magasodó hegyormon álló vár, amelyet a 13. század végén kezdtek el építeni, s „legnagyobb kiépítettségét” a török időkre érte el. Az oszmánok kétszer is elfoglalták. Másodjára Sobieski János lengyel király szabadította fel 1683-ben. Az erősséget 1711-ben osztrák csapatok lerombolták, rekonstrukciója napjainkban is tart. Az Országos Kéktúra végighalad az ófalu főutcáján, majd kitérőt téve a vár felé, mindössze háromszáz lépésnyire halad el tőle.



Körpanoráma a köbön – Szandavár
Az Országos Kéktúra Becske és Szandaváralja (Szanda településrésze) között kapaszkodik fel a Szanda-hegy keleti ormára, Szandavár romjaihoz. Nem tudjuk, ki és mikor építtette, ám oklevelekben először 1301-ben említik. Mehmed budai pasa 1546-ban foglalta el a várat. Akkori nagyságára jellemző, hogy 235 főnyi őrséget hagyott benne! Az erősséget váratlan rajtaütéssel 1551-ben Horváth Bertalan balassagyarmati kapitány foglalta vissza, aztán felgyújtották és lerombolták. Ezután már többé nem is épült fel.
A köves hegytetőn álló sasfészekből mára csupán egy, már messziről is látható, felkiáltójelként az égbe meredő faldarab maradt meg, azonban ha másért nem, a romoktól nyíló fenséges körpanorámáért érdemes felkapaszkodni a csúcsra! Mivel a várromtól Szandaváraljára vezető köves, kezdetben meredek lejtő balesetveszélyes, a Kéktúra Szakbizottság 2013 decemberében meghozott döntése értelmében az Országos Kéktúra 2014-től már nem megy fel a romokhoz, csak a Szanda-hegy két csúcsa közötti nyeregbe, ahonnan a vár a kék romjelzésen közelíthető majd meg.
 

Szomjoltó forrás, nemzeti kegyhely – Mátraverebély-Szentkút
A legendák szerint a Szentkút forrását Szent László királyunk fakasztotta a hazánkba betörő kunokkal vívott harcok során, hogy szomjazó katonáit megitassa. Több történeti forrás szerint is az 1200-as években épült a völgyben az első templom, 1258-ban pedig már búcsújárási joga is volt, amelyet az egyház a tömegesen érkező zarándokokra való tekintettel adott e helynek. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta. Balogh Antal remete a 18. század közepén templomépítésbe kezdett a forrásnál. Az alapozás megkezdése után az Almásy család támogatásával épült fel a jelenlegi templom 1763-ra. Az ide költöző ferencesek 1772-ben emelték a rendházat. VI. Pál pápa 1970-ben basilica minor rangot adott a templomnak. 2006-ban Erdő Péter bíboros nemzeti kegyhellyé avatta. Napjainkban évente körülbelül 200 000 zarándok látogatja Szentkutat.
Az Országos Kéktúra 2014-ig nem kereste fel a zarándokhelyet – a Kéktúra Szakbizottság 2013. decemberi döntése (ill. az ezt követő egyeztetése) alapján lesznek felfestve ide a kék sávjelzések. Ha Szentkúton járunk, a Meszes-tető oldalában lévő remetebarlangokat is érdemes felkeresni.


Palócföld szívében – Cserhátsurány
Cserhátsurány felé közeledve már messziről megpillantjuk a falu Vicsi-hegy oldalában álló római katolikus templomát. A templomot a Csór nemzetségbeli Tamás (csókakői várnagy és királyi főajtónálló) építtette a 14. században, akinek akkoriban a falu a birtoka volt. Az egyhajós gótikus templom nyolcszög alaprajzú tornya később barokk sisakot kapott, majd 1934-ben is bővítették az épületet. Szép a kilátás innen a völgyben elterülő falura és a szemben lévő domboldalban álló, 1602-ben épült reneszánsz-barokk Jánossy-kastélyra.


Kilátás „Görbeországra” – Tepke
Az Országos Kéktúra a Bableves csárda és Nagybárkány között hullámvasutazik végig a Tepke és a Köves-bérc közötti gerinc ötszázas csúcsai között. Ezek közül a legdélebbi az 567 méter magas Tepke, amelynek a csúcsán egy fémvázas kilátót találunk. Maga a torony nem egy jelentős építészeti érték, de a legfelső szintjéről nyugat felé tekintve beláthatjuk szinte az egész Cserhát-vidéket, míg kelet felé fordulva a Zagyva-völgyre, azon túl pedig a Mátra nyugati vonulataira nyílik nagyszerű panoráma. Az OKT a torony tövében halad el, így nem jelent semmilyen kitérőt a kilátó felkeresése.

TÚRAINFÓK
Érintett szakasz: Nógrád–Mátraverebély
Táv: 129,8 km
Szint: 3853 m

Pecsételőhelyek:
Nógrád, Magyarkút, Katalinpuszta, Ősagárd, Felsőpetény, Alsópetény, Romhány, Kétbodony, Becske, Szandaváralja, Cserhátsurány, Nógrádsipek, Hollókő, Nagymezőpuszta, Nagybárkány, Mátraverebély.

Szállás- és étkezi tippek
Alsópetény, Hármaskönyv fogadó
A kéktúrázók véleménye szerint a fogadó fatálas ételeinek minőségével, illetve mennyiségével is mindenki meg van elégedve. Érdemes utunk során felkeresni!
Bableves csárda
A Nagy-Mező-hegy (445 m) és a Bézma (513 m) közötti szurdok felső bejáratánál található a Bableves csárda, amely egyben OKT-pecsételőhely is. Számos bableves megtalálható az étlapján, de a többi ételt is érdemes megkóstolni! A csárdának vendégháza is van Felsőtoldon, közel az Országos Kéktúra útvonalához.

A korábbi leírások elérhetőségei:
1. rész - Írott-kőtől Sümegig.
2. rész - Sümegtől Nagyvázsonyig.
3. rész - Nagyvázsonytól Bodajkig.
4. rész - Bodajktól Dorogig.
5. rész - Dorogtól Visegrádig.
6. rész - Nagymarostól Nógrádig.

Turista Magazin
Cikk első megjelenése: 2014-08-03 15:57

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 373 regisztrált felhasználó
  • 2 045 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 931 túramozgalom teljesítő
  • 60 esemény
  • 2 160 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 790 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter