2017. február 23., csütörtök - Alfréd, Jávorka
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken - OKT sorozat 8. rész

Mátraverebélytől Szarvaskőig
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A nyolcadik részben az Országos Kéktúra Mátraverebélytől Szarvaskőig tartó szakaszát ismerhetjük meg Horváth Béla kalauzolásában.

Az Országos Kéktúra huszadik, huszonegyedik és huszonkettedik túrája a Mátrán vezet keresztül, több kistájcsoportot, illetve kistájat is érintve. A Zagyva völgyéből, Mátraverebélyről indulva a Nyugati-Mátra kistáján keresztül kapaszkodik fel a jelzett turistaút a Magas-Mátrába. Itt érinti a hegység két legmagasabb csúcsát, a Galya-tetőt és a Kékes-tetőt, majd a fűrészfogas Mátra-gerincen végighaladva Sirokra ereszkedik le, ahol belép a Bükklába kistájcsoport részét képező Tardonai-dombság területére, hogy aztán Szarvaskőnél érkezzen meg a Bükk délnyugati lábához.

Útvonalváltozások a Mátrában!


A tervezett új útvonal a Mátra-gerinc legkeskenyebb részeinek egyikén, a Nagy-Lápafő alatt

A Kéktúra Szakbizottság 2013. decemberi döntése alapján jelentősen módosul az OKT útvonala a Mátrában Galyatető és a Mátra-nyereg között. A jelzések átfestése idén történik majd meg. Jelenleg a kéktúra útvonala Galyatetőről leereszkedik a Csór-réti-víztároló völgyébe, a Nyírjesi erdészházhoz, ahol pecsételni is kell, majd innen kapaszkodunk vissza a Mátra-nyereg útelágazásához, ahonnan már csak pár perc séta a Vörösmarty turistaház. Az új útvonal Galyatető után is fent marad a gerincen, és a Mogyorós-orom–Nagy-Lápafő–Csór-hegy-útvonalon érkezik meg a Mátra-nyeregbe. Kisebb útvonalváltozás lesz a Kékes-tető után a Nagy-Zúgó-hegynél, valamint a volt siroki vasúti megálló és Sirok község között is.

Turistaház a világ végén – Ágasvár


Hétvégi csúcsforgalom Ágasváron

Nehéz hazánkban még egy olyan világtól elzárt helyen lévő turistaházat találni, mint az Ágasvár oldalában lévő. Több mint hatszáz méteres tengerszint feletti magasságban állnak az épületek az Ágasvár (789 m) és az Óvár (753 m) közötti széles nyereg tisztásán, a Foton-réten. A legközelebbi településtől is több kilométerre fekvő helyen olyan csekély a fényszennyezés, hogy amatőr csillagászati táborokat szerveznek ide. A távcsövek felállítási helye, a turistaház melletti rét is innen kapta a különös nevét. A háznál csupán aggregátorról van áram az esti órákban, a víztartályokat pedig a közeli forrás vizével töltik fel, de mégis élmény itt megszállni! A turistaház OKT-pecsételőhely is egyben.

Az ország teteje – Kékes-tető


Magyarország legmagasabb pontját jelző kő a hegy csúcsán

Kékestetőn nincs kilátótorony, azonban mindennap látogatható a tévétorony nyitott kilátószintje, amely 45 méteres magasságában található, így egy híján 1060 méteres tengerszint feletti magasságból tekinthetünk körbe onnan. A teraszra gyalog is felkaptathatunk a lépcsősoron, de gyorslifttel is feljuthatunk – a belépődíj mindkét esetben ugyanannyi. Gyakorlatilag semmilyen kitérőt nem jelent a felkeresése, hiszen az Országos Kéktúra a tévétorony kerítésének kapuja mellett halad el. A kilátószint alatt 42 méteres magasságban egy szintén körkilátást nyújtó presszó üzemel.

„Fűrészfogas” kihívás – Mátra-gerinc


Kilátás az Oroszlánvárról a kékestetőre

Kétségkívül a Mátraháza és a volt siroki vasúti megálló közötti szakasz a legnagyobb kihívást tartogató a 27 OKT-etap közül. Elég csak rápillantani a szintemelkedésekre: Sirok felé haladva 854 métert kell kapaszkodnunk, a másik irányban Kékestető, illetve Mátraháza felé pedig 1424 métert a Mátra keleti gerincét követve! Mindezek ellenére a legszebbek közé tartozik ez a szakasz, hiszen a lakott településeket elkerülve vezet csodaszép tájakon, nagyszerű kilátást nyújtó pontok között. A szintmetszetre pillantva látható, hogy szinte egyetlen méternyi sík rész sincs, utunk állandóan emelkedik vagy lejt a gerinc csúcsai között. Fontos végiggondolnunk azt is, mielőtt belekezdenénk ebbe a szakaszba, hogy Kékestető és Sirok között nincs semmilyen szálláslehetőség, a gerincről ugyanis több kilométeres letérő a legközelebbi falu is. Csakis felkészülten, kellő középhegységi túrarutinnal és megfelelő kondícióval vágjunk bele!

Ősi vár – Sirok


Sirok vára a település központjából; jobbra a Kaptár-kövek

Sok magyar végvárral ellentétben Sirok várát nem a tatárjárás után építették a 13. század második felében. Története az avar időkig nyúlik vissza – ekkor már megerősítették a védelemre alkalmas várhegyet. A szláv törzsek tovább építették a várat, tőlük származik a település neve is: a sirok szó jelentése 'széles', ami a településnek otthont adó völgy jellegére utal. A honfoglalás után a várat az Aba nemzetség átépítette – a várat szinte belefaragták a hegytető szikláiba, a szükséges helyeken falakat emelve. Az erősséget a törökök 1596-ban harc nélkül foglalták el, amikor Eger elestének hírére a helyőrség elmenekült, sorsára hagyva a várat. Midőn 1687-ben Doria János tábornok Eger várát ostrom alá vette, hogy azt a törököktől visszavegye, Sirok helyőrsége az erősséget megrongálta, majd az egri védők segítségére sietett. A romokat 1713-ban a császári csapatok felrobbantották. Az utóbbi években jelentős pályázati pénzek bevonásával a vár részben újjáépült, díszkivilágítást kapott, kazamatái pedig biztonságosan bejárhatóvá váltak. Bár a felső várat a projekt második felének megvalósulásáig lezárták, a kilátás, és az alsó vár különlegességei miatt mindenképp érdemes megejteni a várba vezető rövid kitérőt.

TÚRAINFÓK

Érintett szakasz: Mátraverebélytől Szarvaskőig
Táv: 69,1 km
Szint: 2739 m

Pecsételőhelyek: Mátraverebély, Ágasvári turistaház, Mátraszentistván, Galyatető, Nyírjesi erdészház, Vörösmarty turistaház, Mátraháza, Kékestető, Hármashatár erdészház, Sirok, Rozsnakpuszta, Szarvaskő.

Szállás- és étkezéstipp
Az Ágasvári turistaházban megszállók a tulajdonos-gondnok Juhász János és családja vendégszeretetét élvezhetik, akik – előzetes telefonos megrendelés esetén – ebédet, vacsorát is készítenek a vándoroknak. Érdemes kipróbálni a laktató és nagyon finom sztrapacskájukat vagy a sült kolbászt párolt káposztával!
Galyatetőn a kéktúrázók kedvelt helye a Hegyi kisvendéglő, amely a nagyszállóval szemközti büfésoron található. Étlapján szlovák és magyar ételek egyaránt szerepelnek, s sokak szerint érdemes megkóstolni a palócgulyásukat. A vendéglőben kéktúrabélyegző is található.


A Mátrabérc teljesítménytúra mezőnyének pihenője az Ágasvári turistaháznál

Szöveg: Horváth Béla, Kép: Horváth Béla és Gulyás Attila

A korábbi leírások elérhetőségei:
1. rész - Írott-kőtől Sümegig.
2. rész - Sümegtől Nagyvázsonyig.
3. rész - Nagyvázsonytól Bodajkig.
4. rész - Bodajktól Dorogig.
5. rész - Dorogtól Visegrádig.
6. rész - Nagymarostól Nógrádig.
7. rész - Nógrádtól Mátraverebélyig
Cikk első megjelenése: 2014-09-12 19:23

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 339 regisztrált felhasználó
  • 2 030 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 906 túramozgalom teljesítő
  • 58 esemény
  • 2 135 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 781 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter