2017. március 27., hétfő - Hajnalka
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken - OKT sorozat 9. rész

Szarvaskőtől Putnokig
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A kilencedik részben az Országos Kéktúra Szarvaskőtől Putnokig tartó szakaszát ismerhetjük meg Horváth Béla kalauzolásában.

Az Országos Kéktúra huszonharmadik túrája a Bükkön vezet keresztül. A jelzett turistaút még Szarvaskő előtt belép a Déli-Bükk kistáj területére, majd Bélapátfalva után kapaszkodik fel a Bükk-fennsík kistáj mintegy 800 méter magasan elterülő dimbes-dombos platójára. A kék sávjelzés először végigvezet a fennsík déli peremén sorakozó köveken (Őr-kő, Cserepes-kő, Tar-kő), majd a fennsíkon keresztül kalauzolja el a vándort Bánkútra. Innen az Északi-Bükk csúcsai között ereszkedik le Dédestapolcsányba, onnan pedig a Bükklábához tartozó Upponyi-hegység kistájon átvágva érkezik meg a Sajó völgyébe, Putnokra.

Az elenyészett vár – Szarvaskő


Szarvaskő központja és a várhegy az Akasztóról

Az Eger-patak szűk völgyében fekszik Szarvaskő falu, felette magasodik egy diabázorom, amelyen a vár szerény maradványait találjuk. Az erősséget a 13. század második felében az egri püspökök építtették. 1596-ban, Eger elestekor, Szarvaskő védői elmenekültek, így a vár egyetlen lövés nélkül a törökök kezére jutott. 1687-ben, amikor Doria János hadai Eger ellen vonultak, a törökök elhagyták a várat, így az sértetlenül került vissza az egri püspök birtokába. Mivel katonai-stratégiai jelentősége megszűnt, karbantartásával senki sem törődött, így az évszázadok alatt az enyészeté lett. Ha manapság megmásszuk a Szarvaskő feletti meredek oldalú hegyormot, szinte semmilyen romot nem találunk, viszont csodálatos kilátás nyílik odafentről a községre és az Eger-patak festői völgyére.

Fehér sziklák vonulata – Bél-kő kőfejtője


A távoli Mátra a Bélkő csúcsáról

A Bükk-fennsíkot határoló kövek legnyugatibb tagja a Bél-kő, amelyet a cementgyártáshoz alapanyagként szolgáló tiszta kalcium-karbonát (mészkő) bányászata miatt 1908 és 2002 között nagyrészt elbontottak. Már messziről észrevehető a Bél-kő oldalának lépcsőzetes kőfejtője, de csupán fentről látható az, hogy a teljes hegytetőt kitermelték – helyén mára csupán egy lapos fennsík maradt. A kőfejtőt és közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították az itt található fokozottan védett növényfajok (pl. szirti pereszlény, korai szegfű, magyarföldi husáng) és az értékes élőhelyekhez kötődő állatfajok megőrzésére. Az egykori kőfejtő területét a tanösvényen célszerű bebarangolni.

Barlangszállás – Cserepes-kő menedéke


A barlangot maguk a turisták tartják rendben, ezért ha sorsod idevet, mutass te is példát!

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva a Bélapátfalva és Bánkút közötti mintegy húsz kilométeres távon egyetlen lakott területet sem érintünk. Többek között ezért is hozták létre 1950-ben a két település között nagyjából feleúton, a Bükk-fennsíkon, a Cserepes-kő oldalában a kis barlangi szállást, ahol a túrázók menedéket lelhetnek az időjárás viszontagságai ellen. A kiszélesített bejáratot egy deszkafallal zárták – rajta egyszerű ajtó nyílik. Benn priccseket és fatüzelésű kályhát találunk. Bizony, nem ötcsillagos szálloda ez, de akit egy vihar megkerget, az itt meghúzhatja magát. A barlangot maguk a turisták tartják rendben, ezért ha sorsod idevet, mutass te is példát!

Romok a magasban – Dédes vára


A várhegy és a Bálvány északi oldala, köztük a mély Csondró völggyel

A Bükk-fennsík északi oldalában, egy sziklás oldalgerinc meredeken leszakadó északi végén áll a dédesi vár. A gerincen több helyütt is feltártak sáncokat, falakat: a legdélebbi az úgynevezett „Verebecvár”, észak felé haladva ezt követi a „Kisvár”, majd a legészakibb, a már említett dédesi vár. A várhegyen álló erősséget (amelynek ma csupán a romjait nézhetjük meg) feltehetően 1325 után építették, a törökök pedig 1567-ben, 15 napos ostrom után foglalták el. Ekkor a védők az összehordott maradék puskaporral a levegőbe röpítették a várat. A törökök meg sem kísérelték az újjáépítését, s a még álló falakat is szinte földig rombolták. Manapság inkább a gerinc északi szirtfokáról nyíló kilátásért érdemes ide felkapaszkodni, nem pedig a rendkívül szerény romok miatt. A Kéktúra Szakbizottság 2013. decemberi döntése alapján az OKT útvonalát hosszú idő után „visszahelyezik” a gerincre, így a romok könnyen felkereshetővé válnak.

Gyöngyszem a hegyek között – Lázbérci-víztároló

Kilátás a kéktúra ösvényéről Uppony felé

Miután magunk mögött hagytuk a Bükk-fennsíkról leereszkedve Dédestapolcsányt, kiérünk a Lázbérci-víztároló partjára. A 77 hektár felületű mesterséges tavat 1967 és 1970 között hozták létre a Bán-patak felduzzasztásával. A festő tó nagyjából 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, 350–400 méter magas dombok közé ékelődve. Bár elsősorban a környékbeli települések vízellátását szolgálja, a horgászok is kedvelik a tározót. Az Országos Kéktúra sávjelzése hosszan halad a tó nyugati partján, s főként az útvonal déli részén gyönyörködhetünk a vízre nyíló kilátásban, ahol a kék jelzések a régi országúton vezetnek.

Magyar Tordai-hasadék – Upponyi-szoros

Upponyi szoros a Kalica-tető oldalából

A Lázbérci-víztároló északnyugati vége erősen elkeskenyedik az Alsó-völgyben. Ennek a völgynek a folytatása az Upponyi-szoros, amely kanyargósan halad a Kalica-tető és az Eszkála-tető között. A völgy alján folyik a Lázbérci-víztárolót tápláló Bán-patak, s mellette fut az Upponyt Dédestapolcsánnyal összekötő erdei út, amelyen az Országos Kéktúra is halad. A szurdokvölgy geológiai törésvonalon jött létre erózióval – meredek, mészkőkopáros oldalai helyenként a Tordai-hasadékra emlékeztetnek.

TÚRAINFÓK

Érintett szakasz: Szarvaskőtől Putnokig
Táv: 57,3 km
Szint: 2085 m

Pecsételőhelyek: Szarvaskő, Telekessy Vendégház, Bélapátfalva, Cserepes-kői-barlang, Bánkút, Mályinka, Uppony, Putnok vasútállomás.

Szállás- és étkezéstipp
Bélapátfalva felett, a Bél-kő északi lábainál fekszik a Gyári-tó (Lak-völgyi-tó). Partjáról csodálatos kilátás nyílik a Bél-kőre és a Bükk-fennsík oldalának erdőségeire. A tóparton kis víkendtelep található, s itt áll gyönyörű környezetben a hangulatos, családias Szomjas Csuka vendéglő. A kéktúrázók szívesen állnak meg itt, hiszen pontosan az Országos Kéktúra útvonalán található, ráadásul OKT-pecsételőhely is egyben. Halászleve, harcsapörköltje közkedvelt, de a túrós csuszáját is érdemes kipróbálni!

Szöveg: Horváth Béla, Kép: Horváth Béla és Gulyás Attila

A korábbi leírások elérhetőségei:
1. rész - Írott-kőtől Sümegig.
2. rész - Sümegtől Nagyvázsonyig.
3. rész - Nagyvázsonytól Bodajkig.
4. rész - Bodajktól Dorogig.
5. rész - Dorogtól Visegrádig.
6. rész - Nagymarostól Nógrádig.
7. rész - Nógrádtól Mátraverebélyig
8. rész - Mátraverebélytől Szarvaskőig

MTSZ, Turista Magazin
Cikk első megjelenése: 2014-10-06 20:25

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 381 regisztrált felhasználó
  • 2 048 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 932 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 163 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter