2017. március 28., kedd - Gedeon, Johanna
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken DDK 1. rész

Írott-kőtől Molnaszecsődig
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Túránkat a Kőszegi-hegységben kezdjük, felkapaszkodunk a legmagasabb csúcsára, az Írott-kőre, a DDK hivatalos kezdőpontjára, majd visszaereszkedünk Kőszeghegyaljára. További gyenge ereszkedéssel érjük el a Kisalföld részét képező Pinka-síkot, ezen átvágva érkezünk meg mostani túraszakaszunk végpontjához, a Rábához.

A teljesség felé – Országos Kéktúra-emlékmű

Valahányszor a Kőszegi-hegységben járok az OKT vagy a DDK útvonalán, mindig felkeresem a Szent Vid-kápolna melletti kéktúraemlékművet. A szombathelyi természetjárók által épített és az Országos Kéktúra jelvényét formázó, alig egy méter magas emlékmű jelezte 1977 és 1989 között az OKT, majd később a DDK kezdőpontját is. A két kéktúra kezdőpontja csupán a rendszerváltást követő határnyitás után kerülhetett fel az Írott-kő csúcsára. Felfelé az Írott-kőre vagy lefelé Velembe tartva nem jelent különösebb kitérőt a felkeresése, és így lehet teljes a két nagy túramozgalom valamelyikének a teljesítése.


Hasonló mérföldkő ez a szerény emlékmű, mint a DDK másik, szekszárdi végpontján álló Rockenbauer Pál-kopjafa. Valaminek a kezdete (avagy a másik irányból érkezve a végpontja), ugyanakkor tiszteletadás is az elődöknek, akik megálmodták és létrehozták ezeket a hazánkat átszelő túraútvonalakat. Velemből indulva nagyjából a táv és a kapaszkodás egyharmadát tudhatjuk magunk mögött, amikor megpillantjuk a széles sétánytól közel ötvenlépésnyire álló aprócska kőobeliszket.

Ahol az OKT és a DDK találkozik – Írott-kő


Bármelyik irányból érkezünk is, kemény kapaszkodással érünk fel az Írott-kő 884 méter magas csúcsán álló kilátóhoz. 1891-ben állították fel itt az első, fából ácsolt kilátótornyot, a most is látható kőtorony 1913-ban épült. Érdekessége a földszinten, a belépőben található, 1922-es keltezésű határkő, amely az épület közepén áll, és jelzi, hogy az osztrák–magyar határ pontosan a torony közepén húzódik. Ha a DDK-bejárásunk során érjük el ezt a pontot, akkor elmondhatjuk, hogy a túra teljes útvonalának legmagasabb pontján állunk!

Érdemes felmenni a toronyba megcsodálni a panorámát. Tiszta időben nagyon szép kilátás nyílik nyugat felé az Alpok legkeletibb vonulataira, illetve kelet felé fordulva az Alpokalja síkságára. Ha különösen tiszta az idő, akkor a legfelső kilátószintről még a Balaton is látható! Ne feledjük el a pecsételést sem! Az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra közös pecsétjei nem a hegytetőn találhatók, hanem a magyar oldalon kissé lejjebb lévő pihenőpadok mellett, a fenyves szélső fáira szerelt dobozkákban, ahol a két nagy túramozgalom útvonala találkozik. Itt üthetjük be az igazolófüzetünkbe a DDK-teljesítésünk első pecsétjét.

Beszédes sziklák – Kalapos-kő


Az Írott-kőről már a Dél-dunántúli Kéktúra kék sávjelzéseit követve kezdjük el az ereszkedést Bozsok felé. Folyamatosan lejt az utunk a Sötét-völgybe, az innen való kikapaszkodás közben pillantjuk meg először az erdő talajából előbukkanó palás kőzeteket. Ezeknek a környezetükből kipreparálódott palaszikláknak talán a legszebb példánya a Kalapos-kő. Régebben csak kitérővel lehetett felkeresni a kéktúra útvonaláról, de 2013 óta a Kalapos-kő sziklacsoportját is érinti a DDK. A geológiai látványosság legszélső tagja a névadó Kalapos-kő, nyugat felől a túraösvényen megközelítve valóban úgy fest, mintha egy széles kalapos fej lenne a palaszikla tetején. A földtani érték az erdőben található, vegetációs időszakban a lombok szinte eltakarják. Érdemes tehát a túránkat késő ősztől kora tavaszig megszervezni, ha gyönyörködni szeretnénk a palasziklákban.

Pazar panoráma – Kőszegi-hegység


Bozsokra leereszkedve magunk mögött hagyjuk a Kőszegi-hegységet, újra hegyek közé érni majd csak a Mecsekben fogunk, Szekszárdig vezető utunk vége felé közeledve. Bozsokról kaptatóval érkezünk fel Kőszeghegyalja gyengén tagolt hegylábfelszínére. Megművelt területek között érünk fel a Hideg-oldalban az erdősarokra, itt azonban érdemes egy pillanatra megállni és visszatekinteni az addig megtett útra. Erről a helyről egyetlen pillantással be tudjuk fogni a Kőszegi-hegység szélesen elnyúló vonulatát, miközben még láthatjuk a hegyek lábánál elterülő Bozsok házait is. Északnyugat felé fordulva szemünkbe ötlik a legmagasabb csúcs, az Írott-kő, tőle jobbra pedig a Szent Vid-kápolna tornya tűnik fel a fák között.

Különleges népi építészeti emlékek – Szombathely


Szombathelyet éppen csak érinti a Dél-dunántúli Kéktúra, pedig rengeteg látnivaló található itt. Közülük csak egyet emelek ki: a Vasi Múzeumfalut. Ezt sem keresi fel a túraútvonal, de az egyik szombathelyi pecsételőhelytől, a Kilátó szomjoltó elnevezésű kocsmától mindössze félórás sétával kényelmesen elérhető a Csónakázó-tó partján álló skanzen. A múzeumfalu építését 1968-ban kezdték meg, és 1973-ban nyitotta meg a kapuit, Magyarországon másodikként.

Olyan tájegységek népi építészeti emlékeit tekinthetjük meg itt, amelyeken mi is átvágunk majd a túránk során. A teljesség igénye nélkül: látható a szentkirályi vízimalom, a molnaszecsődi fa harangláb, hegyháti és kemenesaljai parasztpolgári porta, őrségi kerített ház és a cáki kovácsműhely is. Valamennyi porta szépen berendezett, az épületek belülről is megtekinthetők. A múzeumfalu április elejétől október végéig tart csak nyitva, télen zárva van.

A kövek üzenete – Jáki templom


Akár észak, akár dél felől érjük el Jákot, már kilométerekről látszanak a síkságon a templom magas tornyai. Utunk pont a templomkert mellett vezet el, érdemes megállnunk itt, már csak azért is, hogy a kis információs irodában pecsételést kérhessünk igazolófüzetünkbe. A 800 éve, 1214-ben alapított templom és bencés kolostor építése 1256-ig tartott, mára csak a templom maradt fenn az épületegyüttesből. Alapítója Jáki Nagy Márton, a környék földesura volt.

A templom stílusa alapvetően román, de már megjelennek rajta a gótikus elemek is. A törökök 1532-ben megrongálták a templomot és a monostort is, ekkor kezdődött a hanyatlása. Valószínűleg 1562 után szűnt meg a szerzetesközösség, ezután pusztulhatott el a kolostor épülete. A török kort követően a templomot többször is renoválták. A legjelentősebb felújítás 1896–1904 között zajlott, a munkálatokat Schulek Frigyes, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó tervezője vezette. A templom látogatható, érdemes megtekinteni a mellette álló Szent Jakab-kápolnát is.

Vízparti élmények – Molnaszecsőd, Rába


Sok túrázó szerint meglehetősen unalmas út végén érkezünk meg a molnaszecsődi Rába-hídhoz, a Kőszegi-hegységen és az Alpokalján átvezető túránk végpontjára. Érdemes lesétálnunk a pecsételőhelynél, az Árvíz büfénél a vízpartra, innen már jól látható a túlparti Kemeneshát hosszú, a folyót követő dombvonulata. Következő túránkon arrafelé folytatjuk majd az utunkat, hogy a Kemenesháton és az Őrségen keresztül érkezzünk el Zalalövőre. Az Árvíz büfé és a folyópart közötti füves terület a vízitúrázók által is kedvelt táborhely. A Rába népszerű vízitúra-útvonal, amely része a Rába–Duna–Sió-csatorna–Balaton–Zala útvonalon haladó, mintegy 750 km hosszú Vízi Nagy Körnek is.

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra leírása.


TÚRAINFÓK
Érintett szakasz: Írott-kő–Molnaszecsőd.
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 58,95 km.
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 476 m.
Fontos: Az igazolófüzet csak az Írott-kőtől mint hivatalos kezdőponttól mért távolságot és szintet tartalmazza, de oda még fel kell kapaszkodnunk! Velemből indulva több jelzett útvonal közül is választhatunk, a kéktúraemlékmű és a Hörmann-forrás érintésével a táv 5,91 km, 553 méter szintemelkedéssel.
Pecsételőhelyek: Írott-kő, Bozsok, Szombathely-Olad, Ják, Egyházasrádóc, Molnaszecsőd.


Szöveg: Horváth Béla
Képek: Horváth Béla, Burger Barna
A cikk megjelent a Turista Magazin ... számában.
Cikk első megjelenése: 2015-05-21 20:30

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 382 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 164 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter