2017. március 28., kedd - Gedeon, Johanna
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken DDK 2. rész

Molnaszecsődtől Zalalövőig
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
DDK túránkon a molnaszecsődi Rába-hídtól indulva átvágunk a Rába-völgy déli oldalán, megmásszuk a Felső-Kemeneshátat, majd „végigbillegünk” az északi peremén. Kirándulunk a Lugos-patak völgyében, Szalafőnél keresztezzük a Felső-Zala-völgy kistájat, majd bevesszük magunkat az Őrség szívébe, a Kerka-vidék dombsorai közé. Utunk végén visszaereszkedünk ismét a Felső-Zala völgyébe, és Zalalövő határából – ahol a DDK útvonala délnek fordul Göcsej felé –, mi besétálunk a vasútállomásra.

Horgászparadicsom – Himfai-tó


Az első 20 kilométeren felváltva haladunk a Kemeneshát szélén és a lábainál elterülő Rába-völgy peremén. Az egyik „völgymenetben” érintjük Halogy község után a Himfai-tavat. A 11,2 hektár felületű víztározót és a hozzá tartozó mintegy 122 hektáros parkerdőt 1968-ban létesítették, és a tó hamarosan kedvelt horgászparadicsommá vált. A partján található pihenőhelyeket 2013-ban teljesen felújították, és térfigyelő kamerákkal látták el, hogy megóvják az addig rendszeresen előforduló vandál pusztítástól. Érdemes a tópartra tervezni egyik pihenőnket, és ellátogatni az északkeleti sarkán, a DDK útvonalától csak néhány száz lépésre álló madármegfigyelő hely tornyába is.

Turistáknak való vidék – Lugos-patak völgye

Kaszálók között a Lugos-patak völgyében

Az utolsó kemenesháti falu, Hegyhátszentmárton után a Lugos-patak völgyébe érkezünk, hogy mintegy 10 kilométert túrázzunk ott a következő településig, Kondorfáig. A völgyön végigvezető szakasz nagy részét földutakon tesszük meg, mégis talán az egész Dél-dunántúli Kéktúra legszebb tájait érintjük itt! A völgy északi részén egy sűrű lucfenyvesen vágunk át, majd megjelennek az Őrségre oly jellemző dúsfüvű kaszálók is. Először csupán kisebb foltokban találkozunk velük, majd egy, a Lugos-patak mellett vezető ösvényes szakasz után érjük el már Kondorfához közeledve az összefüggő rétek hosszú láncolatát. A sátorozással kapcsolatban a tippem az, hogy mindenképpen olyan helyet keressünk magunknak, ahol nem leszünk magaslesek lővonalában, és ne hagyjunk magunk után semmilyen szemetet!

Őrségi Népi Műemlékegyüttes – Pityerszer

Emeletes kástú Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes területén

Kondorfa után érkezünk meg a szorosan vett Őrségbe, az első útba ejtett település pedig Szalafő, amely hét különálló szerből áll, és bár a Dél-dunántúli Kéktúra elkerüli Pityerszert, mégis érdemes megtennünk az odáig vezető nagyjából másfél kilométeres kerülőt. A dombtetőre települt Pityerszert legkönnyebben a Papszer és Templomszer közötti útelágazásból érhetjük el a DDK útvonaláról letérve. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 1970-ben vásárolt meg itt három portát összesen tíz épülettel. A cél az volt, hogy a helyszínen helyreállított és berendezett épületekkel jöjjön létre a múzeumfalu. A szerény összegű belépőt megváltva érdemes végigsétálnunk a porták között, ne hagyjuk ki a környékre jellemző kerített házat és az emeletes kástut sem! Bár Szalafő nem kéktúra pecsételőhely, szép emlékbélyegzőt kaphatunk az igazolófüzetünkbe a kis népművészeti boltban.

Szent Péter-templom – Őriszentpéter

Őriszentpéter egyik fő látványossága az Árpád-kori román stílusú templom

A világtól elzárt Őrséget még a törökök sem tudták meghódítani, csak portyáztak errefelé, talán ezért is maradhatott fenn itt több Árpád-kori templom. Az elsővel az Őriszentpéter részét képező Templomszeren találkozhatunk. Az egyhajós erődtemplom 1230 körül épülhetett, később a keleti oldalán gótikus stílusú szentélyt építettek hozzá. A török közeledtének hírére sáncokkal és árokkal erősítették meg, az árok nyomai még most láthatók az északi oldalon. A 17. század első harmadában a templomot reformátusok használták, akik a freskókat lemeszelték, és a falakra templomi énekeket és bibliai idézeteket festettek. A templomot története során többször is felújították, a falfestményeket a legutolsó alkalommal, 1979 és 1981 között részlegesen feltárták és helyreállították. Felkeresése csupán néhány száz lépés letérést jelent a kéktúra útvonaláról. Napközben állandóan nyitva van, belépőt nem kell váltani.

A fazekasság központja – Magyarszombatfa

Múzeumként működő fazekasház Magyarszombatfán

A Szentgyörgyvölgyi-patak völgyében fekvő Magyarszombatfa híres fazekas település. A község határában fekvő agyagos földek nem sok termést adnak, viszont kiváló alapanyagként szolgáltak a 18-19. században kiteljesedett cserépedénygyártáshoz. Bár a 19. század végén még szinte mindenki fazekas – itteni szóhasználattal élve gerencsér – volt, mára már kevesen foglalkoznak ezzel a mesterséggel. Ennek ellenére a falun átvágva még most is többször találkozhatunk ágasfákkal, asztalokra kirakott mázas cserépedényekkel, a hegybéli fazekasok eladásra kínált munkáival. Ha bepillantást szeretnénk az agyagművesség történetébe és műhelytitkaiba, látogassuk meg a fazekasmúzeumot, ami csupán néhány lépést kitérőt jelent utunk során a pecsételőhelytől, a stílszerűen Tűzzománc szomjoltónak nevezett italbolttól.

Szentháromság-templom – Velemér

Az Őrség bővelkedik műemléktemplomokban, a legközelebbit Velemér faluvégén tekinthetjük meg, pár száz lépéssel letérve a Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról. Az 1200-as évek közepén épült templomocska masszív falai még a román stílust képviselik, de ablakai már gótikusan csúcsívesek. Belső falfestményeit Aquilai János regedei mester készítette 1378-ban. A reformáció idejében ezt a templomot is a protestánsok használták, akik a freskókat itt is lemeszelték. A karbantartás híján folyamatosan pusztuló templomra Rómer Flóris, a magyar régészet atyja hívta fel a szombathelyi püspök figyelmét, aki a hiányzó tetőt és kaput pótoltatta. Az 1960-as évek második felében az épületet teljesen felújították, feltárták és konzerválták a falfreskókat is. A Velemér határában, egy kis tisztáson álló templomocska jelen pillanatban szakértő vezetéssel látogatható, napközben érkezve általában nyitva találjuk. Mindössze 300 Ft egy felnőtt belépőjegy ára.

Egyszerűség, tisztaság – Szentgyörgyvölgy református temploma

Festett famennyezet a szentgyörgyvölgyi református templomban

Az Őrség lankás dombjai, harsogóan zöld kaszálói, kis települései sok műemléket rejtenek. Szentgyörgyvölgy faluban is összeakadunk eggyel: a 18. század végén épült késő barokk református templommal. Érdemes itt is megtenni azt a pár lépés letérést a kéktúra útvonaláról, és megtekinteni a templom kékkel festett bárányfelhős famennyezetét, faragott karzatát és a szószéket. A festés a település első tanítójának, nemes Patkó Andrásnak a keze munkáját dicséri.

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra leírása.


HASZNOS TÚRAINFÓK

Érintett szakasz: Molnaszecsőd–Zalalövő
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 111,14 km
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 1537 méter szintemelekedés és 1415 méter lejtés

Pecsételőhelyek: Molnaszecsőd, Szarvaskend, Halogy, Ivánc, Kondorfa, Őriszentpéter, Magyarszombatfa, Szentgyörgyvölgy, Pusztaszentpéter, Zalalövő

Fontos: Az Őrség hazánk legcsapadékosabb vidéke, az éves csapadékátlag meghaladja a 850 mm-t, ezért még országosan szép idő esetén is könnyen kaphatunk itt nyári zivatarokat a nyakunkba! A szintadatok alapján ez még egy középhegységi szakasznak is beillene, pedig itt csak a szelíden hullámzó őrségi tájon járunk majd, viszont minden utunkba eső dombot meg fogunk mászni!


Szöveg és kép: Horváth Béla

Kapcsolódó cikk:
Élet a Kéken DDK 1. rész – Írott-kőtől Molnaszecsődig.

MTSZ, Turista Magazin
Cikk első megjelenése: 2015-06-02 12:18

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 382 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 164 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter