2017. március 28., kedd - Gedeon, Johanna
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken DDK 6. rész

Abaligettől Árpádtetőig - a A Mecsek gerincén
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A DDK-t bemutató sorozatunk mostani részében az abaligeti vasútállomásáról folytatjuk utunkat, hogy Abaliget érintésével felkapaszkodjunk a Mecsek gerincére, ahonnan a Jakab-hegyen át Árpádtetőig vándorlunk. Célállomásunk nem DDK-pecsételőhely, innen azonban könnyedén és mindössze negyedóra alatt eljuthatunk busszal Pécsre, ahol szállást kereshetünk magunknak. Az alábbi egynapos túra sok látnivalót tartogat, ezért gazdálkodjunk okosan az idővel.


Fotó: Burger Barna
Abaliget

Tempótól függően nagyjából egy-másfél óra alatt érjük el a vasútállomásról az Abaliget határában található Csónakázótavat, majd a parti sétányon a barlang bejáratát. A földtani képződmény bejárati ürege már 1758-ban is ismert volt, akkor a falu plébánosa tartotta benne a borát, innen ered a régies „Pap lika” elnevezés. Elsőként a barlangban fakadó forrás táplálta patakra épített malom molnárja, Mattenheim József járta be, amikor a patak elapadásának okát kereste.
 
Fotó: Horváth Béla

A könnyebb látogathatóság miatt a barlang száját már a 19. században is többször tágították, s Chalupni János plébános 1884-ben a barlangban futó patak fölé 36 tölgyfa hidat készíttetett. 1957-re építették ki a járdákat és a korlátokat, amelyeket az ezredfordulón teljesen felújítottak. A barlang állandó, 12,6 °C-os hőmérséklete és magas, 97%-os páratartalma jó hatással van a légzőszervi megbetegedésekben szenvedőkre. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által „működtetett” barlang vezetett túrákon egész évben látogatható. Érdemes megkerülni a Csónakázótavat is a parti sétányokon, s ha időnk engedi, csónakot bérelve még vízre is szállhatunk.

Fotó: Burger Barna

Babás-szerkövek

A Mecsek gerincére vezető hosszú kaptató rögtön a barlangtól való indulásnál kezdődik. Hosszú és kimerítő kapaszkodással érünk fel a Jakab-hegy lapos tetejére, a hallstatti kultúra népeinek halomsírjai közé. A fennsíkon átvágva érkezünk meg a hegy meredeken leszakadó déli peremére, ahol a kék háromszög jelzések csábítanak a Babás-szerkövekhez vezető letéréshez. Ezeket és később a piros háromszög jelzéseket követve érjük el jelentős szintvesztéssel a környezetükből kipreparálódott sziklaalakzatokat.

Ha már idáig leereszkedtünk, érdemes végigsétálnunk a piros háromszög jelzés ösvényén, egészen a Jubileumi keresztig A 220 millió éves üledékes kőzetből a környezeti hatásokra kipreparálódott szerkövektől szép kilátás nyílik a Mecsek déli lábánál fekvő településekre, Kővágószőlősre és Cserkútra. A Babás-szerkövek felkeresése (a meredek ereszkedéssel és visszakapaszkodással) nagyjából egyórás letérést jelent a kéktúra útvonaláról.

Kilátás a Zsongor-kőről

Fotó: Tóth Judit

A Jakab-hegy peremétől pár perces sétával érhetjük el – itt már ismét a kék sáv jelzéseket követve – a Zsongor-kő kilátópontjára vezető letérést. Érdemes megtennünk ezt az egészen rövid kitérőt, ugyanis a kilátópontról fejedelmi panoráma nyílik a Mecsek déli előterére és a hegység lábainál fekvő településekre. Itt ugyanazok a vöröses homokkősziklák bukkannak felszínre, mint amilyeneket korábban láttunk a szerköveknél, ám e hatalmas lépcsőket formáló sziklák között egy meredeken lejtő színházi nézőtéren érezhetjük magunkat. Már ezekre a sziklákra letelepedve is csodálatos panoráma tárul elénk, de a kevésbé szédülősek a sziklák közül szinte kiugró kilátópontra is kisétálhatnak.

Romok a Jakab-hegyen

Fotó: Horváth Béla

A Zsongor-kőtől újabb pár percnyi séta után érjük el a középkori pálos kolostor romjait. A kolostort Burgundiai Bertalan pécsi püspök alapította 1225-ben. A gótikus stílusú épületet később többször is átalakították, de több évszázados virágzás után a szerzetesek 1543-ban, feltehetően a török veszély miatt elhagyták, és évszázadokig lakatlanul állt. Csak 1736-ban költözött ismét élet a falak közé, amikor Fonyó Sándor pécsi nagyprépost felépíttette a templomot, és barokk stílusú kolostorépületet emeltetett a romokra.

A másodvirágzás nem tartott sokáig, II. József az 1780-as években több más szerzetesrenddel együtt a pálosokat is feloszlatta, így a kolostort ismét elhagyták lakói A még emeletnyi magas falakat az 1930-as években hordták el egy erdészház építéséhez. A pálosok 1947-ben ismét visszatértek ide, a Jakab-hegyre, és a tisztás másik oldalán új templom és kolostor építésébe kezdtek, de a szerzetesrendek ismételt feloszlatása miatt 1951-ben a munkálatok félbeszakadtak. A templomtoronyból körbepillanthatunk a Jakab-hegy fennsíkszerű tetején.

Jakab-hegyi földsáncok

Fotó: Burger Barna

A kolostorromoktól hamar elérjük a Jakab-hegy fennsíkjának keleti peremét, ahol keresztezzük a korai vaskorban épült földsáncokat. A 6–10 méter magas töltéseket a hallstatti kultúra népei építhették i. e. 750 körül, akiknek a halomsírjaival a fennsíkra érkezve már találkozhattunk. Később a kelták foglalták el a földvárat, akik egészen a római hódításig kitartottak itt. A sánc egy nagyjából 550 × 800 méteres ellipszist kerít körül a fennsíkon, és éppen itt a legmagasabb, ahol a menedékes keleti oldalon a legnehezebb volt védeni az erődítést. Földutunk egyenesen átvág a sáncon, itt elbontották egy pár méteres szakaszon a falakat, és feltárul annak a belseje, a kövekkel, sziklákkal megerősített magja.

TÚRAINFÓK

Fotó: Burger Barna

Érintett szakasz: Abaliget vá. – Pécs-Árpádtető
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 26,23 km
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 1005 méter szintemelkedés, 780 méter lejtés
Pecsételőhelyek: Abaliget vasútállomás, Abaligeti-barlang, Büdös-kúti kulcsosház, Fehér-kúti kulcsosház


Szöveg: Horváth Béla, képek: Horváth Béla, Burger Barna és Tóth Judit

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 szeptemberi számában.


Kapcsolódó cikkek:
Élet a Kéken DDK 1. rész – Írott-kőtől Molnaszecsődig.
Élet a Kéken DDK 2. rész – Molnaszecsődtől Zalalövőig.
Élet a Kéken DDK 3. rész – Zalalövőtől Palinig.
Élet a Kéken DDK 4. rész – Palintól Kaposmérőig.
Élet a Kéken DDK 5. rész – Kaposmérőtől Abaligetig.
Cikk első megjelenése: 2015-10-13 19:31

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 382 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 165 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 795 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter