2017. március 23., csütörtök - Emőke
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Élet a Kéken DDK 8. rész

Mecseknádastól Szekszárdig – A Geresdi- és a Szekszárdi-dombság
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A Dél-dunántúli Kéktúrát bemutató sorozatunk utolsó részében a Geresdi- és a Szekszárdi-dombság tájait járjuk be, megnézzük a grábóci szerb ortodox templomot és kolostort, végigmegyünk a Szarvas-szurdikon, hogy túránk végén megérkezzünk Szekszárdra, az autóbusz-állomás parkjában felállított, Rockenbauer Pál emlékét őrző kopjafához.

Bátaapáti, Apponyi-kúria

Ha barangolásunkat három napra osztjuk, akkor az első túranap végén Bátaapátiba fogunk megérkezni. A települést éppen csak érinti a Dél-dunántúli Kéktúra, de mivel az igazolás miatt úgyis be kell mennünk a Tolna megyei községbe, szánjunk pár percet a Petőfi utcában található Apponyi-kúria megtekintésére is. Az 1840-es években épült házat pályázati pénzből újították fel 2005–2006-ban, falai között hét apartmant alakítottak ki, a melléképületben pedig többek között egy helytörténeti kiállítás is helyet kapott. Itt jutányos áron kaphatunk kényelmes szállást, s ezt kár lenne kihagyni. Szállásügyben a +36-30/643-6367 telefonszámot vagy az önkormányzatot hívjuk.

Az Apponyi-kúria

Szálka és a Szálkai-víztározó

Második túranapunk végén érkezünk meg Szálkára. Mielőtt beérnénk a községbe, végiggyalogolunk a Szálkai-víztározó partján. A tavat 1978-1979-ben hozták létre a Lajvér-patak felduzzasztásával, területe 57 hektár. Ez a mesterséges víztest most a település legnagyobb turisztikai vonzereje.

A Szálkai-víztározó
 
A víztározó igazi horgászparadicsom, jelentős a ponty- és a süllőállománya, de az amur is megtalálható benne. A tópart Szálka felőli végén strand található, a mellette fekvő kempingben akár sátrat is verhetünk éjszakára, de a községben is több helyen kínálnak szállást a horgászoknak és a kéktúrázóknak. A központban annak a szarvasbikának az életnagyságú szobra mellett haladunk el, amelyet 1891-ben ejtettek el a közeli erdőségben, és 14,5 kg-os agancsával sokáig világrekorder volt.
 

A világrekodrer szarvasbika szobra Szálka központjában

Grábóci szerb ortodox templom és kolostor

Szálkát követően csupán egyetlen dombháton kell átvágnunk, hogy Grábócra érkezzünk. Ahogy egy kis szurdokban lefelé ereszkedünk, a szerb ortodox templom tornya az első, amit a faluból megpillantunk. A templom és a kolostor kertkapuja mellett haladunk el a kék jelzéseket követve. Érdemes itt egy rövid kitérőt tenni. A településre 1580-ban törökök elől menekülő szerb ortodox szerzetesek érkeztek, akik 1587-ben rendházat és kőtemplomot építettek maguknak. A kolostor a 15 éves háború idején elnéptelenedett, de később újabb szerzetesek jöttek, akik a templomot és a kolostort helyreállították.
 

Grábóci szerb ortodox temploma és kolostora

1667-ben a törökök dúlták fel a kolostort, megölték a szerzeteseket is, de az ismét felépült és benépesült. Ekkortól fogva nyugodtabb évszázadok következtek: a jelenleg is álló templom 1736 és 1738 között épült fel, a kolostorépület pedig 1787-re készült el. A templom csodálatos ikonosztázát Vasilij Osztojity újvidéki festő készítette 1768-ban. A hely több évszázadon keresztül a magyarországi szerb ortodox papképzés központja volt. Az 1960-as években szociális otthonná alakították át, s csak 1994-ben költözhettek vissza a szerzetesek a falak közé. A kolostor és a templom 10 és 17 óra között látogatható. Csak a nagyobb csoportoknak kell előzetesen bejelentkezni.
 
  
A csodálatos templombelső festményei és az ikonosztáza

Szarvas-szurdik

Löszben könnyen létrejönnek a mélyutak, amelyeket ezen a környéken „szurdikoknak” neveznek. De hogyan is keletkeznek ezek a szurdikok? Az ösvényeken, utakon az állandó taposás miatt kipusztul a talajt megkötő növényzet, és már semmi sem állíthatja meg a gyors eróziót: a lefutó csapadék és a további használat egyre csak koptatja az út felületét. Egy idő után aztán a lefutó víz V alakú löszszakadékká mélyíti a bevágódást, és kialakul a szurdik.
 

A Szarvas-szurdikban

Egy módon lehet csak megállítani ezt a folyamatot: fel kell hagyni az út használatával, hogy az újonnan megtelepülő növényzet megköthesse a talajt. Sok helyen találkozni a régi út lassan újra beerdősülő árka mellett futó új földutakkal. A Szarvas-szurdikkal közvetlenül a Szekszárdra való megérkezésünk előtt találkozunk – az alsó végéről indulunk el felfelé rajta. Már itt is kialakult a szurdik alján a vízmosás, ezért nagyon óvatosan haladjunk, nehogy becsússzunk a mély árokba. Esős idő esetén a löszös talaj hamar vendégmarasztaló sártengerré alakul, ezt mindenképpen vegyük figyelembe túránk előtt.

Szekszárd

Szekszárd rengeteg látnivalót kínál, ezek felsorolására helyhiány miatt nem vállalkozhatunk. De mivel a felfestett kék jelzéseket követve szinte a teljes belvároson áthaladunk, több műemlék, múzeum és nevezetesség is az utunkba esik. Ilyen például Babits Mihály szülőháza, amely emlékmúzeumként funkcionál, a copf plébániatemplom, amely Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma, avagy a klasszicista stílusú régi városháza, amelynek belső udvarán találjuk egy 11. századi bencés kolostor romjait.
 

Babits Mihály szobra szülőházának udvarán

Elhaladunk a város szülötte, Garay János szobra előtt, és leghíresebb költeménye, Az obsitos főhősének, Háry Jánosnak a lovas szobrával is találkozunk. Utunkat a Rockenbauer Pál-kopjafánál fejezzük be, amely a város autóbusz-állomásának kis parkjában áll. Innen már csak pár lépés a vasútállomás pénztára, ahol kérésünkre beleütik igazolófüzetünkbe az utolsó, még hiányzó pecsétet. Ezzel befejeztük az újság hasábjain tavasszal megkezdett DDK-bejárásunkat. Jövőre már az Alföldi Kéktúra útvonalán indulunk tovább.
 

Háry János lovas szobra és a Rockenbauer Pál-kopjafa

TÚRAINFÓK

Érintett szakasz: Apátvarasd-Vadászcsárda–Szekszárd
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 54,66 km. Ehhez még hozzá kell számolni a Mecseknádasdtól a DDK útvonaláig vezető rácsatlakozást a kék négyszög jelzésen.
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 1346 méter emelkedés és 1524 méter lejtés. Pecsételőhelyek: Apátvarasd-Vadászcsárda, Bátaapáti, Mórágy, Szálka, Grábóc, Szekszárd vasútállomás.

Jellegzetesen dombvidéki túrát teljesítünk, nincsenek hosszú és meredek kaptatók, viszont számítsunk az állandó „hullámvasutazásra”. Barangolásunkat két vagy három napra is oszthatjuk, kétnapos teljesítés esetén Mórágyon, háromnapos menet esetén Bátaapátiban és Szálkán érdemes szállást keresnünk. Ha utunkat Mecseknádasdon kezdjük, ott a Schlossberg vendéglőnél tudunk igazolni a Dél-dunántúli Piros jelvényszerző túramozgalom matricájával.


Szöveg: Horváth Béla, Fotó: Hörpölin

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 novemberi számában.

Kapcsolódó cikkek:
Élet a Kéken DDK 1. rész – Írott-kőtől Molnaszecsődig.
Élet a Kéken DDK 2. rész – Molnaszecsődtől Zalalövőig.
Élet a Kéken DDK 3. rész – Zalalövőtől Palinig.
Élet a Kéken DDK 4. rész – Palintól Kaposmérőig.
Élet a Kéken DDK 5. rész – Kaposmérőtől Abaligetig.
Élet a Kéken DDK 6. rész – Abaligettől Árpádtetőig.
Élet a Kéken DDK 7. rész – Árpádtetőtől Mecseknádasdig.
Cikk első megjelenése: 2015-12-06 16:12

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 374 regisztrált felhasználó
  • 2 046 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 932 túramozgalom teljesítő
  • 60 esemény
  • 2 160 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 790 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter