2017. március 30., csütörtök - Zalán
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Emlékeztető a Turistaút Albizottság üléséről

2011. február 12.
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A Turistaút Albizottság 2011. február 12-én tartotta hagyományos, az MTE képviselőinek meghívásával kibővített tanácskozását. Az összejövetelről készült Emlékeztető mellékletei fontos és hasznos szakmai anyagokat, ill. az elmúlt év fontosabb írásos dokumentumait is tartalmazza.
Emlékeztető
a Turistaút Albizottság 2011. február 12-én
az MTSZ új központjában (1146 Bp. Thököly út 58–60.) tartott üléséről
 
(összeállította Berki Zoltán, Vidovenyecz Zsolt, jóváhagyta Pálmai Vencel)

 
Tisztelt Természetjárók! Kedves Turista Barátaim!
 
A Turistaút Albizottság 2011. február 12-én tartott, immár hagyományos, az MTE képviselőinek meghívásával kibővített tanácskozásáról rövid Emlékeztetőt állítottam össze, ill. mellékelve, csoportosítva küldöm az elmúlt év fontosabb írásos dokumentumait.
 
Az ülésre meghívottakat (a megjelenteket X-szel jelölve) az 1. sz. melléklet tartalmazza.
A Gyalogtúra Bizottság vezetője, Pálmai Vencel köszöntötte a megjelenteket.
 
A Turistaút Albizottság vezetője Berki Zoltán tájékoztatást adott az elmúlt egy évben készült, a természetjárással kapcsolatos anyagokról, melyeket a 2. sz. mellékletcsomag(A magyarországi turistaúthálózat kialakulása jelenlegi helyzete – fenntartására vonatkozó javaslatok 2011. februári állapot + mellékletei (1–6.)) tartalmaz.


Berki Zoltán külön felhívta a figyelmet arra, hogy a jó és térképpel megfeleltethető turistaúthálózatra igenis van társadalmi igény (lásd „A magyarországi nemzeti parkok látogatói 2009-ben” c. felmérés, 3. sz. melléklet), s ennek feltételeiért nekünk kell lobbyzni a Kormány felé. Az albizottság a maga részéről – elsősorban Dr. Molnár András és Vidovenyecz Zsolt munkájának köszönhetően – szakanyagokkal bizonyítja:
a turistautak ügye (turistajelzések, táblák kivitelezési útmutatói, a természetjárás feltételeiért összeállított javaslatok, a turistaúthálózat nyilvántartása) egységes szervezeti, kezelési elveket és koncentrált fenntartási forrásokat igényel.

Megemlítette, hogy a turistautak.hu adatai nem kezelhetők nyomvonal-nyilvántartásként. Leszögezte, hogy az egységes, gondozott és rendezett turistaúthálózat a társadalom érdekét szolgálja.

Ezzel szemben azonban a folyamatok helyi és kormányzati szinten egyaránt (a feltételezhető jószándék ellenére) a turistaútjelzési „anarchia” felé mutatnak (nem szabványos, teljesen zűrzavaros, sokszor pályázatok forrásaiból kialakított, követhetetlen jelzések), s a helyzetet tovább rontja a természetjáró társadalmat, szervezeteit figyelmen kívül hagyva a TDM-szervezetek természetjáró feltételek kezelése irányába történt ösztönzése (lásd 4. mellékletcsomag: A turisztikai desztináció menedzsment rendszerről ; Új Széchenyi Terv pályázatai).

Ebben a helyzetben különösen fontos és elismerést érdemel minden természetjáró szervezet és egyén, aki a hungaricumként is leírható turistaútjelzés rendszer áttekinthető és követhető, térképekkel megfeleltethető szinten tartásán munkálkodik.
 
Az albizottság vezető felidézte a természetjárás feltételei érdekében a turizmusért felelős helyettes államtitkárral folytatott levelezést, Dr. Horváth Endre látogatását a Börzsönyben ill. az Új Széchenyi Tervhez benyújtott javaslatokat majd a „valósághoz” küldött kritikát (lásd 5. sz. mellékletcsomag: Javaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére ; levelezés dr. Horváth Endre h. államtitkárral: 2010.10.28., válasz 2010.11.05., viszontválasz: 2010.11.16. ; kritika az Új Széchenyi Terv pályázatai kapcsán 2011.01.19.).

Felidézésre került a hatályos Erdőtörvény 93. § (6) bekezdés szerinti jogszabály hiánya „Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni és nyilván kell tartani” – melyhez – Pálmai Vencel szerint – az MTSZ megkeresést fog kapni…

Berki Zoltán felhívta a figyelmet az Erdőtörvény 93. § (3) pontjára is, miszerint „Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.”

Mivel az erdészeti termelés szállítási útvonalai sokszor azonosak a turistautakkal, érvényt kell szerezni a törvénynek! Egy ilyen, fényképekkel alátámasztott eset nyomán tett (próba)panaszbejelentése nyomán a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vizsgálatot indított az Ipoly Erdő Zrt. „tevékenységével” kapcsolatban (+ néhány fénykép,lásd 6. sz. mellékletcsomag).

Az ENSZ Erdőfórum 2011-et az Erdők Nemzetközi Évének nyilvánította. Ehhez képest – információink szerint – a faipari és vadászati lobby a törvény számukra kedvező megváltoztatására készül.
 
A természetjárás feltételeinek legalább egy, kiemelt „modellterületi” fejlesztése érdekében Berki Zoltán kezdeményezte a Börzsöny – Ipoly völgye (öko) Turisztikai Régió értékelvű közösségének megalakítását, melyhez 2011. februárig 20 (húsz) börzsönyi önkormányzat, több civil szervezet és szolgáltató csatlakozott. Ebben ismét visszaköszönt: valójában milyen jelentős az erdőgazdálkodással, a természetvédelemmel, a közösségi közlekedéssel és a természetjárás feltételeivel összefüggő álláspontunk társadalmi, valós helyzetet feltáró támogatottsága, s érzékeltethető már: a hegyvidéki turizmus problémái elérték az önkormányzatok, szolgáltatók ingerküszöbét is…

A kezdeményezéssel Berki Zoltán sikerrel indult a Tájdíj pályázaton, jelzésértékű, hogy a pályaművek kiállításán (Bp. I. Vár, Táncsics M. u. 1.) egy turistajelzésfestési képet is kiválasztottak a bírálók… (lásd 7. sz. mellékletcsomag: Börzsöny–Ipoly völgye (öko) Turisztikai Régió megalakulása ; Együttműködési fórum a Börzsöny ökoturisztikai fejlesztése érdekében ; a 2010.12.09-én a Kormányzat részére megküldött levél + címzettjeinek listája ; Tájdíj oklevél)
Az erdőgazdálkodás/természetvédelem ügyében levél ment a Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottság elnökének és az évértékelő beszéd előtt a Miniszterelnöknek (lásd 8. sz. melléklet).

Berki Zoltán felidézte a turisztikai célú erdei kisvasutak jegyárbevétellel nem fedezhető működési költségeinek finanszírozásának megszűnését, a hibás, forráskoordinációt és forráskoncentrációt nélkülöző fejlesztéseket (pl. Mátra: Lajosháza–Szalajkaház 500 millió Ft – ami ráadásul nem is működik).

Pozitívum, hogy a Kormány 2010 novemberében a kisvasutakat mentesítette bizonyos (felesleges) közlekedési hatósági díjtételek alól. Jelenleg az erdőgazdasági hátterű vasutakat az erdőgazdasági nyereség-átpumpálások tartják életben, a civilek által megmentett vonalakat pedig a forró lelkesedés… A tarthatatlan helyzetet jól jellemzi a Szob–Nagybörzsöny projekt kapcsán összeállított szándéknyilatkozat ill. az NFM-hez írt levél mellékelt részlete (lásd 9. sz. mellékletcsomag).
 
A lényeg: a VM lényegében kivonult az erdei vasutak finanszírozásából, az NGM (turizmus) az NFM-re, az NFM az NGM-re (turizmus) mutat finanszírozás ügyben… Ne felejtsük: egy BKV Eleonóra végkielégítéséből vagy egy filozófus tanulmány tiszteletdíjából pl. a nagybörzsönyi kisvasút jelenlegi árakon kb. 9 évig(!) tudna gond nélkül működni… (Mellesleg a turisztikailag fontosabb hegyvidékek turistaútjelzés karbantartása egy ilyen összegből kb. 10 évre(!) biztosított lenne.)
Berki Zoltán javasolta a börzsönyihez hasonló fórumok szervezését a helyi/térségi ill. országos szakpolitikusok és országgyűlési képviselők meghívásával, melyhez anyagaink (tehát) rendelkezésre állnak.

Feltétlen szükséges a helyi turisztikai folyamatok nyomonkövetése, belépés az újonnan és rohamosan szaporodó TDM szervezetekbe. Javasolt figyelni a Turizmus Panoráma Bulletint (ingyenes előfizetés itt: http://www.turizmus.com ), s érdemes „olvasói levelekkel” folyamatosan „bombázni” az ún. „turizmus szakmát”, a hagyományos médiát. (A Turizmus Panoráma Bulletinből lehetett értesülni pl. a Keszthelyi-hg. 23,7 millió Ft-os „GPS-fejlesztéséről”. Az ilyen pénzköltés ellen pl. az MTSZ-nek azonnal tiltakoznia kellene.)

„Kötelező” a természetjárás gondjait feltárni, a nyilvánosság erejéhez fordulni (lásd Mátrai újságcikk a jelzésekről: ,Veszélyes utakon: ,  Keszthelyi-hg. GPS-alapú útvonalai: http://www.turizmus.com/cikk/index/GPS-alapú%20túraútvonalak%20a%20Keszthelyi-hegységben  
http://kirandulas-tura.blog.hu/2011/01/07/veszelyes_utakon 
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-408765 
).

2011 az Önkéntesség Éve. Sajnos nemcsak a turistaútjelzések finanszírozása szűnt meg teljesen, hanem a legkülönfélébb csatornákon zajló pályázatos, ilyen-olyan pénzkiáramlásokkal generált zűrzavaros festésekkel már a Téry szellemében végzett önkéntes munka öröme is megtépázódott. Az elmúlt 20 év mulasztása, a turistaúthálózat-kezelői státusz máig elmaradt rögzítése súlyos helyzetet eredményezett, amelyből csak határozott érdekképviselettel, szívós lobbyval és összefogással lehet kilábalni. A természetjárás alapvető gondjainak megoldásához elsősorban politikai akaratra van szükség, s ezt el kell tudni érnünk.
 
 


Hozzászólások:
Horváth Zoltán (Komárom-Esztergom megye):
Felhívta a figyelmet, hogy 2012-ben 60 éves lesz az Országos Kéktúra, s ennek kapcsán fontos lenne inspirálni a megyei szervezeteket, hogy tekintsék át és tegyék rendbe az útvonalat. Komárom megye jó példával kíván előljárni, bejárják és felújítják a Várgesztes–Piliscsaba szakaszt. (Az 1. sz. jelvény birtokosa, Horváth József – Zoltán 1991-ben elhunyt édesapja – a piliscsabai temetőben, éppen a kéktúra mellett nyugszik. 2011. július 10-én a sírnál Józsi bácsi emlékére megemlékezést tart a család, melyen a turistaút-albizottság vezetése is részt fog venni.)

Pálmai Vencel (Gyalogtúra Bizottság):
Köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vesznek a turistaútjelzés-hálózat fenntartásában, megköszönte az albizottság munkáját. Sajnálatosnak tartja, hogy az MTSZ alapszabályából kikerült a természetjárás érdekképviselete.
 
Peták István (Magyar Turista Egyesület):
A Magyar Turista Egyesület (MTE) összefogja, felügyeli a Pilis–Visegrádi-hegység turistaútjelzés-felújítását, szívesen fogadnak a munkába (velük egyeztetve) bekapcsolódó szervezeteket is. Jelenleg 8–10 egyesület tevékenykedik a hegységben. A Pilisi Parkerdővel együttműködnek, az erdőgazdaság 100 ezer Ft támogatást adott 2010-re. Az MTE dolgozik a Pilis–Visegrádi-hegység útvonal regisztrációján is.
 
Dr. Molnár András (MTSZ Turistaút Albizottság, Mária út Egyesület):
Az általa összeállított anyagok több ember munkájának gyümölcse. Javasolta az útjára indult www.turistajelzes.hu használatát. Itt található több link, a turistautakkal kapcsolatos ismeretek gyűjteménye, mérethűen nyomtatható jelzésfestő sablonok, a dobogókői jelzésfestő tanfolyamról készült útmutató. Molnár András is említette az utak járhatóságának (dózerutak) problémáját, ill. az „elkopott” ösvényprofilokat. Sikertörténet volt a Budapest belvárosán átvezető Mária út – jelzésfejtés helyetti –, V. kerületi önkormányzat-támogatta kitáblázása.
 
A példa szerint a turistajelzés akár egyenrangú is lehet a közlekedési jelekkel, hiszen nemcsak erdőben vezet. Példát lehetne venni a kerékpárturizmus fejlesztéséből, a kerékpárutakra előírt (lásd külföldi példák) szigorú paraméterekből – melyeknek most, a jelzésfestés egyre szabályozatlanabb gyakorlata idején különösen nagy jelentősége van. Berki Zoltán megjegyezte, hogy Pálmai Vencel, a Gyalogtúra Bizottság vezetője támogatta színvonalas szakanyagok összeállítása, a Mária út jelzésrendszerbe integrálása András történelmi érdeme.
 
Vidovenyecz Zsolt (Békés megye):
Vidovenyecz Zsolt néhány szóban bemutatta az MTSZ megújult honlapját, azon belül is a turistautakkal foglalkozó részt. Elmondta, hogy a honlapon belül kiemelt szerepet szán a szervezet a turistaút nyilvántartás minél teljesebbé tételéhez. A feltöltés területi alapon történik, több megye, illetve tájegység feltöltése nagyon jó minőségben már megtörtént. A későbbiekben szeretnék befoltozni a jelenlegi fehér foltokat; ehhez keresik az önkénteseket.

További cél, hogy a már elkészült területeken minél hasznosabb, informatívabb leírások legyenek elérhetőek, több szöveggel és fotóval. Ennek érdekében hamarosan elkészül a teljes honlapot bemutató tananyag, amely remélhetőleg új szerkesztők bekapcsolódását teszi lehetővé. A cél az, hogy a területi szervezetek maguk tartsák karban az adataikat, az anyagok pedig felhasználó barátak legyenek (pl. 100 km hosszú útvonal leírása helyett, a valós túrázási szokásokhoz igazodó, 10-15 km-es leírások).

A turistaútnyilvántartásról szólva kisebb vita bontakozott ki a magyarországi turistautak (kb. 15 ezer km hosszáról becsült) hosszáról. (Megj. 2001-ben a MT Zrt. 11 000 km turistautakon címmel jelentetett meg prospektust.)

Karácson Sándor (Veszprém megye):
Felújították a Balatoni Kéktúrát, a fővárosból érkező „vendégmunkások” – a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület a Tihanyi-félszigeten, Berki Zoltán és Kovács Attila Gyula Bakonybélben (az önkormányzat ill. a turisztikai szolgáltatók támogatásával) – besegítettek a festésekbe. A kistérségi együttműködésre jó és rossz példa is akad – ez utóbbira az értelmetlen, követhetetlen, de jó minőségben kivitelezett Balatonvilágos–Balatonfűzfő piros jelzés került említésre. A VERGA Zrt. (erdőgazdaság) egy régi térkép alapján „kontárkodott bele” a hálózatba, több szakaszon az érvénytelen jelzéseket festették vissza. (Megj. Ezekkel mit kezdjen a turistatérkép-szerkesztő?) A Balaton-felvidéken, a Bakony déli részén egyre használhatatlanabb a közösségi közlekedési helyzet, a csatlakozások rosszak.
 
Szabó Zoltán (Tolna megye):
Az önkéntesség, a Baranya megyével szoros együttműködés tartja elfogadható állapotban a helyenként gyarapodó turistaúthálózatot, melynek fenntartásához nincs, vagy elnöküknek köszönhetően „akad” forrás.
 
Ruborits Sándor (Vas megye):
Pálmai Vencelnek köszönik az őrségi munkát (a nemzeti park is erkölcsi támogató), a Kőszegi-hegység hálózatának felújításában az osztrák (Burgenland) támogatások (Alpannonia turistaút) alapvetőek. A tapasztalatok szerint a turisztikai szolgáltatók elvárják, igénylik a jó jelzéshálózatot, de azok kivitelezéséről, finanszírozásáról semmiféle információjuk nincs.
 
Vajk Ödön (Turistaút Albizottság, Jász-Nagykun-Szolnok megye):
Tapasztalata szerint a pályázatoknál jó „fedőnév” a természetjárás, sokan visszaélnek használatával. Ők is turistaút-védnökségi rendszer kialakításán gondolkoznak, nem lehet cél a túlbővített turistaúthálózat, amelyet azután nem lehet fenntartani.
 
Bodnár György (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye):
Már a személyi feltételek is hiányoznak a jelzések karbantartásához, a megyét képviselő csak szűkebb hazájáról, Nagykálló környékéről hozott viszonylag jó híreket, ahol az önkormányzat a választások előtt mindig nagyon támogató… Sajnos még egy – az Alföldön gyakori – csatorna feletti híd megépítése is csillagászati összegekbe kerül, mivel az egyszerű gyalogbürü nem kivitelezési kategória.
 
Ákos Levente (BTSSZ):
A szövetség fővárosi költségvetési támogatása 50%-kal csökkent… A Börzsönyben – elsősorban a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület ill. a Műanyag S.C. kivitelezésében – 110 km turistajelzés-felújítására került sor. A Pilis–Visegrádi-hegységben együttműködnek a Magyar Turista Egyesülettel. A Budai-hegységben, a Hármashatár-hegyen – 10 év szünet után – újra elkezdődött a turistajelzések „szakszerű” megrongálása. A Pilisi Parkerdővel egyeztetnek feljelentés-ügyben. (Megj. Itt is kibukik a turistajelzések jogi helyzetének, védelmének rendezetlensége).
Borgulya Gizella (Pest megye):
Egyetlen civil szervezet fest jelzést, finanszírozás nincs, a Pest megyei Piros turistautat sok szakaszon egyszerűen lekerítik a gazdák…
 
Balkányi Ferenc (B.A.Z. megye):
A megye turistaúthálózata 2000 km hosszú, egy zempléni kiutazás már önmagában jelentős költséggel jár. 2010-ben kb. 170 km felújítása történt meg. Az Aggteleken tartott „Év vidéke” rendezvény alkalmával több tábla került kihelyezésre, amelyeket néhány hét alatt szétvertek. Tanulságos eset, hogy „csapatösszetartás” címen a helyi áramszolgáltató cég jelzésfestő társadalmi munkára jelentkezett – munkájuk „eredményét” hónapok óta javítja a szövetség. A tapasztalatok alapján Balkányi Ferenc úr nyomatékosan kérte: az MTSZ deklarálja „turistaútgondozó” státuszát.
 
Horváth István(Fejér megye):
A szövetség biztosítani tudja a jelzésfenntartás finanszírozását, az utóbbi években a Vértes Zrt. (erdőgazdaság) által elnyert pályázati pénzekből is sikerült a megyei jelzéshálózatra (760 km) fordítani. Említésre került a vadásztársaságok jelzésrongálása (pl. magaslesek körül) ill. nagyon fontosnak tartják a magánterületeken való áthaladást legitimáló szolgalmi jog bejegyzését. (Megj. Sajnos a turistaút jogilag nem létező fogalom).

Horváth Zoltán (Komárom-Esztergom megye):
A szövetség be tudott kerülni a Tatai TDM szervezetbe, napirenden van a Gerecse Natúrpark megalakítására. A turistajelzések egy szakosztály – egy turistaút védnökségi rendszerben kerülnek karbantartásra, a munkákat ellenőrzik. A felújítások a Gerecse teljesítménytúrákhoz kapcsolódnak, e rendezvényeket Dr. Völner Pál (jelenleg infrastruktúráért felelős államtitkár) – mint a megyei közgyűlés elnöke – is támogatta.

Szalkó Éva (Hajdú-Bihar megye):
A turistajelzés karbantartásokat a szokásos nehézségeken túl még a 4-es út elkerülő szakaszainak építése is nehezíti, évek óta nincs az Erdőspusztának turistatérképe.
 
A köszönettel vett hozzászólásokat Berki Zoltán viszontválasza zárta. A láthatóan azonos problémákra, a finanszírozás megoldására az Albizottságnak kész konstrukciói vannak (lásd a kiküldött mellékletek).

Kérte, hogy hallassuk a hangunkat, az érdekvédelmet – annak ellenére, hogy az kikerült az alapszabályból – a turistautak, a természetjárás ügyének képviseletét mindenki maximálisan vegye komolyan. A turistautak társadalmi „szolgáltatását” el kell ismertetni, ezért kell dolgoznunk. Végezetül megemlítette, hogy a Börzsönyben a területi turistaútkarbantartás a felosztás szerint példásan működik, a Cserhátban – amelynek új turistatérképe van – szintén nagy előrelépések történtek a Cserhát Baráti Társaságnak köszönhetően. 2011-ben felújításra kerül a kéktúra kalauz.

A gyengén fogyó, szolgáltatói hirdetésekkel nem finanszírozható turistatérképek (pl. Debrecen környéke – Erdőspuszta, Sokoró, Szekszárdi-dombság, Ormánság, Karancs-Medves) kiadása csakis külső (pályázati) támogatással lehetséges.
 
 
Összeállította: Berki Zoltán és Vidovenyecz Zsolt
Cikk első megjelenése: 2011-03-06 20:55
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 385 regisztrált felhasználó
  • 2 053 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 58 esemény
  • 2 166 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 796 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter