2017. március 28., kedd - Gedeon, Johanna
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Felavatták a Tőzike Tanösvényt Kakpusztánál

Új látványosság a Dél-Dunántúli Kéktúra mellett
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Lassan, picit erőlködve érkezik Mesztegnyőről a kisvasút Kakpusztára, a vonal végállomására. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet legszebb tájain; erdők, halastavak, lápfoltok mentén végigdöcögő szerelvény majd százötven kíváncsi, érdeklődő embert (plusz egy tacskót) szállít.

Ők azok, akik 2011 talán első igazi, tavaszias napját, március 12-ét arra szánták, hogy részt vegyenek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság legújabb, Tőzike névre keresztelt tanösvényének avatásán és az ilyenkor szokásos, magát a túraútvonalat bemutató jelvénygyűjtő túrán.

A kezdő - és az útvonal egyetlen - információs táblájánál elhangzott avatóbeszéd után a nagy létszám miatt kettéosztódott társaság az igazgatóság szakembereinek vezetésével felkerekedett, hogy bejárja a Tőzike Tanösvényt.
 

Ez a szakvezetés egyébként igényelhető, de nem szükséges feltétele a bejárásnak. Aki egyedül, csendesebb körülmények között, önállóan szeret túrázni, annak nem kell mást tennie, mint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról (www.ddnp.hu) letölteni és kinyomtatni a tanösvény vezető füzetének anyagát; vonattal, gyalog vagy szárazabb időben személyautóval eljutni a Kakpusztára és az útvonal mentén a fákra festett tőzike ábrák segítségével megtenni az 5-6 km-es, kellemes sétát.

És hogyan jut információhoz, ha nincsenek táblák a tanösvényen? Nagyon egyszerűen! Az állomások helyén számok vannak a fákon és a hozzá tartozó tudnivalók pedig a vezető füzetből olvashatók el.
 
 
Természetesen az avató túra szakvezetésén picit több információ hangzott el, jutalmul talán a vállalkozóknak, akik elsőként vették birtokukba ezt az új létesítményt. Eddig nem hallott érdekességekre, adatokra derült fény: meg lehetett tudni, hogy miért baj, ha tájidegen fa- és lágyszárú fajok özönlik el a tájat, ugyanakkor milyen lehetett egykor itt a természetes vegetáció, milyen lápfoltok, ligeterdők, gyertyános-tölgyesek maradtak még meg belőle.

Kiderült, hogy miért kellett az egykori halastavak gátjait felrobbantani a II. világháborúban, miért lenne fontos, hogy az Aranyos-patak újra a régi, kanyargós medrében folyjon, a ma is üzemelő tavak milyen természeti értékeket rejtenek és, hogy hogyan éltek az emberek annak idején a pusztákon, és miért néptelenedett el mára ez a sajátos hangulatú somogyi táj.
 

A kellemes időjárásnak és a napok óta tartó napsütésnek köszönhetően a kirándulók nem csak a névadó tavaszi tőzike csodás fejecskéiben, hanem az égszínkék duna-völgyi csillagvirágokban és nagyszámú hóvirágban is gyönyörködhettek. Sajnos a környéken szép számmal költő rétisasok nem tették tiszteletüket a túra idején méltóságteljesen az erdők és halastavak felett keringve, de evvel a kis hiányérzettel talán azt érték el, hogy azok is mihamarább visszatérnek a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetbe, akik már egyszer jólesően elfáradtak a kakpusztai Tőzike Tanösvény bejárása során.
Cikk első megjelenése: 2011-03-18 20:13

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 382 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 164 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 793 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter