2017. március 29., szerda - Auguszta
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

In memoriam Virág Bálint

1930–2015
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Mély megrendüléssel fogadtuk a szomorú hírt. Virág Bálint, a Külkereskedelmi Sport Club Természetbarát Szakosztályának vezetője 2015. január 13-án, életének 85. évében elhunyt.

„Nem dobog már a szív, mely a jóság tükre volt,
ajka sem szól többé, mert lezárt, holt.
Megállott a kéz, mely csak adott,
Soha semmit nem kért és el nem fogadott.”
(Kosztolányi Dezső)

  

Szakosztályának tagjai búcsúznak tőle...

Virág Bálintot szeretnénk bemutatni, amilyennek mi, túratársai ismertük.
Bálint több, mint 60 éve vezetett turista csoportokat, több elismerést, kitüntetést is kapott.
Mi nem ismertük őt 60 éve, de azért elég sok évig jártuk együtt hazánk szép tájait.

Volt olyan év, amikor a taglétszám 100 fő volt, volt, hogy 80, vagy 50. Most harminc-egynéhányan vagyunk a csoportban, de már nem mindenki tud részt venni a sétáinkon.

  

Bálinttal nagyon vidámak voltak a kirándulásaink, az erdőben megünnepeltünk minden névnapot, sok születésnapot, de ha nem volt jeles nap, akkor is hoztak a „lányok” házi sütésű édeset, sósat. Szép, kellemes, jókedvű erdei bulik voltak. Addig sem volt szótlan a társaság, de utána kezdődött csak az igazi csacsogás.
Úgy ismerte az erdőt-mezőt, mint a tenyerét. Mellette biztonságban érezhettük magunkat akkor is, ha letért a kijelölt útról.

Bálintunk a nőnapot soha nem felejtette el, inkább elkésett a találkozóról, de akkor is sorban állt virágért, és minden hölgyet köszöntött egy-egy szál szép virággal.

  


A lelke volt a csoportnak humorával, huncutságaival. Ott volt minden klubnapon, szervezte a résztvevőket a Meteor találkozókra és minden évben kétszer is elvitte a csoportot Galyatetőre.
Volt a csapatban „nótafa” sokat énekeltünk, nevettünk ezeken a kirándulásokon.

  
 

December elején Mimivel együtt „beöltöztek” Mikulásnak, piros sipka, fehér szakáll, és
osztották a szaloncukrot, csoki-mikulást. „Hull a pelyhes fehér hó”-val vártuk őket, a többi erdei kiránduló derültségére.

Ha lehetett választani, hogy lefelé, vagy felfelé menjünk, Bálint biztos, hogy felfelé vezetett bennünket, mi meg lógattuk a nyelvünket, mire felértünk. Mindig mondta, hogy már csak addig a fáig, már csak addig a kanyarig kell kibírni. Aztán újabb fa, újabb kanyar következett. Ő persze bírta, meg a többi 80 év feletti is, csak mi, „idézőjelbe tett fiatalok” sóhajtoztunk, kapkodtuk a levegőt.


A Bálint napokon egyik társunk, Vajda Tibor – sajnos tavaly őt is elvesztettük – sokszor írt verset az ünnepelthez. Egyik versét idézzük most búcsúzóul:

Virág Bálint nagy turista,
A túrákat levezeti,
Bár ez utóbbi így nem igazi,
Mert nem le, hanem fel – vezeti,
Bálint persze azt ígéri,
Söpört út lesz, és megéri.

Bennünket meg tovább segít
Lábunk és a Teremtő,
De a csúcsra érve tüdőnkben
Alig marad levegő.
Persze az emelkedőkről ő nem tehet,
Ezért hétről hétre újból indul a menet,
És mi követjük őt ahová vezet,
Mert tudjuk, ki a Virágot szereti, rossz ember nem lehet.


A szeretett szakosztályvezető temetése 2015. február 16-án 13 órakor lesz a szarvasi Új temetőben.
Cikk első megjelenése: 2015-02-11 19:32
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 383 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 165 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 795 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter