2017. március 29., szerda - Auguszta
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Ötletbörze az Országos Kéktúráról!

Szükségünk van a véleményére a kéktúrázással kapcsolatban!
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A Magyar Természetjáró Szövetség megalakította a Kéktúra Szakbizottságot, aminek a feladata a kéktúrázás megújítása és az összes ezzel kapcsolatos teendő ellátása. Ezzel párhuzamosan az Index Kéktúra fórumán egy ötletbörze bontakozott ki, aminek az összefoglalóját tartalmazza a következő cikk. Kérünk minden természetjárót, akit érdekel a kéktúrázás sorsa, olvassa el a cikket, véleményezze, és írja meg ezekkel kapcsolatban a saját ötleteit! A válaszokat összesítve fogja megkapni a szakbizottság.
Javaslatok a kéktúrázás jövőjével kapcsolatban:


Szervezés, működtetés:
  • Meg kell vizsgálni, hogyan működtetik külföldön a hosszútávú turistautakat (pl.: Appalachian Trail, Kungsleden, stb.). Az egyik legnagyobb probléma jelenleg az utazás logisztikája, adott idő alatt már külföldre is el lehet jutni, ahol rendezettebbek a turistautak, több turistaház van, és olyan természeti látnivalók, amilyenek itthon nincsenek.
  • Lehetne szolgáltatásként pl. buszt indítani, előre meghirdetett napokon, átlagos táv megtételével számítva, kedvezményes árért, interneten keresztüli jelentkezési lehetőséggel, túravezetéssel.
  • Jó lenne - esetleg a helyi önkormányzatok bevonásával - helyi lakosokat egyfajta koordinátornak kijelölni. Sok helyen lenne rá vállalkozó, mivel több település szinte egyetlen attrakciója az átvonuló kéktúra. A koordinátor felügyelné a bélyegző meglétét (Ha hiányzik, jelezné, majd a központból postán elküldenék, még mindig sokkal olcsóbb, mintha valaki a helyszínre utazna). A koordinátornál lehetne hagyni fél-fél kiló kék és fehér festéket, ezzel ki tudná javítani a hiányzó vagy sérült jelzéseket. A koordinátor kaphatna valamilyen jelképes összeget munkájáért, de számára valószínűleg többet jelentene, hogy „valaki” a munkanélküliséggel terhelt kis településen.
  • Fizikailag az út (földút, keréknyomok, stb.) gondozását egyeztetni kellene a terület tulajdonosával/kezelőjével és azt elérni, hogy ő tegye ezt. Egyrészt, mert helyben van, másrészt meg az eszközök is megvannak ott nála ehhez. Érdekeltté kell tenni abban, hogy tartsa karban az utat, ennyi az egész. Az üzlet az üzlet. Ha pénzt kereshet rajta, akkor meg is fogja tenni! Csak ehhez tényleg sokkal több túrázó, kéktúrázó kellene, mert csak az ő apró forintjaik jelenthetnek ott helyben bevételt. Csak itt megint az a gond, hogy ha Mari néninél szállok meg, meg Józsi bá' kifőzdéjében vacsorázok és János bá’ bögrecsárdájában iszom meg az álomcseppeket, attól még nem lesz mondjuk az önkormányzatnak pénze, hogy karbantartsák az útvonalat, pláne, ha még számlát sem kapok a fent említettektől!
  • Ha a legkisebb mértékben is üzleti alapra akarjuk helyezni a kéktúrát, abban az is benne van, hogy ne csak az MTSZ szerezzen ebből bevételt, hanem a települések is, ahol az útvonal áthalad. Ha ők fantáziát látnak a mások által a fórumra leírt 5-10 Eurós szállásárakban, és melegételben, akkor már elemi érdekük az is, hogy karbantartsák a hozzájuk vezető utakat, amit a kéktúra is használ, pusztán azért, hogy minél többen érkezzenek hozzájuk.
  • Az MTSZ hivatalosan is keresse meg az MGKE-t (Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület) a turistautak.hu kapcsán. Jó lenne valami együttműködési megállapodást már a kezdeteknél létrehozni a két civil szervezet között, ebből főleg az MTSZ profitálhatna, mert az útvonalakra vonatkozó információk legpontosabban és leggyorsabban a turistautak.hu-ra futnak be. Itt a pontosságra helyezném a hangsúlyt, mivel azonnal van pontos koordináta minden akadályról, lezárásról, esetleges helyi módosításról, és ezek a térképen napok alatt átvezetésre is kerülnek, közben az MTSZ nem is tud róla.
  • „Fogadj örökbe egy OKT szakaszt” megszervezése a tagegyesületek körében. Munkatúrák rendszeres szervezése az OKT szakaszokra. Hiszek a civil, egyesületi kezdeményezésekben, mert annyi pénz sohasem lesz a Kéktúrára, hogy felülről, központilag lehessen a teljes útvonal üzemeltetését finanszírozni (közpénzből, közbeszerzéssel).
  • Azon szálláshelyek összegyűjtése és megjelenítése az MTSZ honlapon, amelyek hajlandók és képesek is kiszolgálni a kéktúrázók speciális igényeit: egynapos szállás vagy sátrazás, előzetes jelentkezés nélkül igénybe véve.



Infrastruktúra:
  • Legyen valódi infrastruktúra! Legyen 5-8 Euroért OKT-szállás 15-20 km-enként, legyen minden napi szakaszon legalább egy melegkonyha, vagy hely, ahová odaszól az ember, s mire odaér, megfőzik a kaját. El lehessen indulni egy bankkártyával (valami kis apróval is, na) meg egy OKT füzettel (vagy kütyükkel), mert lesz mit enni és lesz hol aludni!
  • Legyen 10 km-ként egy-egy esőbeálló, ahol isolíren, hálózsákban lehet dekkolni reggelig úgy, hogy nem ázik sz@rrá az ember! Ez csak 110 nagyobb fabódé pár priccsel. OK, kell egy pottyantós is.
  • Megegyezés az érintett erdőgazdálkodókkal (erdészetekkel) a kéktúra turistaútjai járhatóságának és erdei létesítményeinek folyamatos figyelésére és biztosítására.
  • A teljes OKT friss felfestése a szabvány 80-100 méterenkénti jelzéssűrűséggel. (Ennek a részfeladatnak az összköltsége nem nagyobb, mint a legutóbbi válogatott meccsen elhasznált reklámok összköltsége...) Ahol nem lehet festeni, ott táblázni kell.
  • Irányító és információs táblázás az összes érintett településen, és legalább a főbb turistaút jelzések csomópontjaiban.



Motiváció:
  • Az első és legfontosabb az, hogy motivált vagyok-e, hogy végigjárjam az Országos Kéktúrát! A fiataloknak a feltételeket kell megteremteni. Nem az igazolás módjától függ, hogy évente mennyi turista és kiránduló teljesít!
  • Növelné az OKT-t elkezdők motivációját, ha a jelenlegieknél több részszakasznak lenne díjazása. Legyen felnőtt tájegységi jelvény is! Sőt, akár kiadhatnának tájegységi, vagy megyei igazolófüzeteket is, azt akár egyetlen kéthetes nyaraláson szervezett kirándulásokkal tele lehetne pecsételni! Aztán ha valaki közben jönne rá a kéktúrázás ízére, akkor a tájegységi füzetekben is össze lehessen gyűjteni a „nagy” jelvényhez szükséges pecsételéseket! Vagyis, ha összegyűjteném az összes tájegységi füzetet telepecsételve, akkor kapjam meg a nagy jelvényt is!
  • Az is jó lenne, ha minden teljesítő kapna a teljesítésről egy szép oklevelet! Sőt, ha lúd, akkor legyen kövér! Miért nincs KÉK-KÖR jelvény az OKT-DDK-AK teljesítőinek?



Pecsételés, igazolási módok:

  • A fiatalok megszólítása újfajta igazolási módokkal! Egy vonzó, a fiatalokat bevonó, működőképes alternatív rendszer életre hívására lenne szükség, amely ki tud fejlődni egy brand-dé. A füzet sokáig maradni fog, ezt mindenki tudja.
  • Olyan igazolási mód kell, ami kvázi azonnal megosztható, ismerősökkel közölhető, automatizált, és lehetőség szerint meglévő(!) közösségi szájtokkoz kapcsolható, vagy azokra épül. Például a Foursquare és annak a lehetőségei tökéletesen megfelelnek ezeknek a kívánalmaknak
  • Okostelefonon keresztül lehessen a pecsételőpontokról QR kódokat küldeni. Kódhoz társítani kell az adott hely koordinátáit, és az időpontot is, mindezt csalási lehetőség kizárásával, valamint a személyre szóló azonosítás lehetőségét, ugyanis egyszerre több készülék, vagy beküldés nem jelenti azt, hogy ott a hozzá tartozó ember is.
  • Az MTSZ szerver oldalon biztosítson egy nyílvános API-t (alkalmazás-programozási felületet), amin keresztül az elektronikus igazolás történik, aki pedig lát benne fantáziát, megírja androidra, iphone-ra, akármire az igazolóprogramot, felrakja a Marketbe, Appstore-ba, aztán a felhasználók pedig eldöntik, melyiket szeretnék használni.
  • Honlapi regisztrációhoz kötött online bejelenő lap is lehetne, egyedileg regisztrált applikációval a telefonon, akkor szépen lehetne követni a teljesítők számának alakulását és ráadásul jobban lehet készülni a jelvényekkel is.
  • Fontos szempont, hogy az MTSZ gyakorlatilag egyetlen bevétele a füzetek árusítása, ha az online igazolási mód elterjed, akkor esni fog az MTSZ jelenlegi, minimális bevétele is. Ezért az online teljesítés esetén a regisztrációnak lehetne díja, és/vagy az adott mozgalom kitűzőjéért/jelvényéért fizetne többet a résztvevő.
  • Különleges, a jelenleginél mívesebb lenyomatot produkáló pecsétek kihelyezése. A pecsétek beépítése sziklákba, falakba, hogy ne lehessen könnyen ellopni őket.
  • A negatív fémbélyegzők helyett mindenhol pozitív bélyegzőket kellene használni, lehetne a településre jellemző grafikai elemmel is bővíteni a bélyegzőket. Legyen a bélyegző képek szépek is.
  • Új pecsételőpontok létrehozása érdekes helyeken: Badacsony, Fekete-hegy, Nagy-Gete, Hegyes-tető, Csóványos, Naszály, Szanda vára, Tepke, Oroszlánvár, Tar-kő, Irota, Nagy-Milic.
  • Rá lehetne bízni a kéktúrázókra a rossz, eltűnt pecsétek helyszínre szállítását és cseréjét. Mert ha valaki úgyis oda menne túrázni, neki semmilyen plusz költséget nem jelentene a pecsét helyszínre szállítása, és egy-két kéziszerszám segítségével történő felszerelése.



Útvonal:

  • Az útkarbantartás, szállás lehetőség biztosítás, az útlezáró „kiskirályok” megrendszabályozása lenne a legfontosabb.
  • A jelzések felfestését, éppúgy mint az útvonal feletti jogot fenn kellene tartani az MTSZ, illetve az általa megbízottak részére. Csak így lehetne elkerülni azt, hogy megismétlődjön a Hernád-menti malőr, vagyis hogy két kijelölt útvonal is van. Tényleg valami olyasmi kellene, mint a szolgalmi jog, de az arról rendelkezik, hogy valaki egy másvalaki tulajdonában lévő dolgot valamely célból korlátoltan használhat. Itt pedig olyan kéne, hogy az útvonalról csak az MTSZ rendelkezhet, csak az ő beleegyezésével lehetne megváltoztatni, de persze a terület tulajdonosával is egyeztetnie kéne. Valami hasonló lenne ez, mint a vezetékjog, de nem vagyok jogász, nem sokat értek hozzá!
  • A turistautak jogi, fölhivatali státuszát rendbe kellene tenni! Lehessen hol nyugodtan, megfelelő jogi háttérrel túrázni.
  • Miért ne lehetne a kéktúráknak is védett útvonala, igazolási és teljesítési módja? Tehát az útvonal felett az MTSZ-nek kellene rendelkeznie, persze egyeztetetve a különféle hatóságokkal, tulajdonosokkal, kezelőkkel. Csakis így lehetne minimális adminisztrációval elkerülni a hernádcéceihez hasonló partizánmunkákat.
  • Kisebb módosítások: A felsorolt helyeken annyira közeliek az érdekes helyszínek (hegycsúcs, emlékhely, stb.), hogy a kékezők jelentős hányada úgyis letér hozzájuk.
             o Tés-Bakonykúti között: Burok-völgyön át
             o Gerecse csúcs érintése
             o Dorog-Kesztölc Strázsahegyen át
             o Romhányon belül a Rákóczi-fa érintése
             o Sámsonháza-Mátraverebély között Szentkút vagy a tari sztúpa érintése
             o Ágasvár csúcs érintése
             o Tar-kő-Bánkút között Nagy-mezőn keresztül
  • Encsen legyen pecsételőhely. A vasútállomás kb. 300 méter kitérő és szívesen adnak dátumos körbélyegzést.
  • Lehetőség szerint csökkenteni kellene a hosszú aszfaltos szakaszok számát! Pédául: Lesenceistvánd-Tapolca, Tapolcai-medence, Felsőtold-Bableves csárda-Nagymezőpuszta



Információ, marketing:

  • Naprakész (vagy közel naprakész) infók az útvonalról, a szállásokról, látnivalókról - hiszen a kéktúra nem csak egészségmegőrzés, hanem sokkal inkább országismeret, ismeretterjesztés célzattal létezik.
  • Az interneten technikai infók vannak, de nevezetességek, érdekességek leírása, kedvcsináló fotók, részletesebb cikkek, beszámolók, térképek, útvonalleírások nincsenek, vagy ha van is valami, az nincs rendszerezve, egységes keretbe foglalva.
  • Példa-szakaszolást is kellene csinálni a teljes OKT útvonalára, hogy aki nem tud logisztikát csinálni annak legyen egy segédlet, napi 15-20 km-es szakaszok, kiszállási lehetőségekkel (hol van tömegközlekedés, szállás, stb.).
  • A mai középkorú nemzedék teljesen máshogy szocializálódott információhoz jutás témájában _is_, mint azok, akiket ma meg kéne nyerni a túramozgalmak számára, ezt nagyon nem kéne elfelejteni!
  • A kéktúrázás népszerűsítése az MTSZ meglévő (~10000 fős) tagsága, tagegyesületei körében, kijelölt OKT túranapok szervezésével. A kéktúrázást szerintem először az aktív túrázók körében kellene népszerűsíteni (és nem a futballdrukkereknél...). Ez a célközönség könnyebben (és olcsóbban) elérhető. Egy átlagos kiránduló család nem fog elindulni a Kéktúrán, mert semmilyen tapasztalatuk sincs a többnapos túrázásban.
  • Félperces reklámspotok a kéktúrázásról a túratémájú filmek (Másfélmillió lépés, Főtér, stb.) vetítése előtt a TV-ben.
  • Egységes bélyegzőhely és kéktúra beszámoló fórum kellene, feltölthető fotókkal (max. 6-8), ahogyan a hazai geoládáknál a geocaching.hu-n ez tökéletesen működik
  • Több napos vagy egy hetes OKT vándortúrák szervezése iskolásoknak, cserkészcsapatoknak.
  • Utazási kedvezmény a kéktúrát járóknak. A kedvezmény érvényesítéséhez kéktúra igazoló füzet lenne szükséges, a kedvezmény a kiinduló állomástól a pecsételőpontig szólna a MÁV-nál. Ugyanez a Volán járatokra is alkalmazható lenne.
Köszönjük, hogy végigolvasta ezt a hosszú cikket! Ha bármilyen ötlete, véleménye van ezzel kapcsolatban, akkor kérjük, írjon a
 
e-mail címre! Segítségét előre is köszönjük!


Horváth Béla
(hörpölin)
A Kéktúra Szakbizottság
tagja
Cikk első megjelenése: 2012-08-01 18:29

Csatolt dokumentumok

Kapcsolódó túramozgalmak

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 385 regisztrált felhasználó
  • 2 052 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 165 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 795 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter