2017. március 23., csütörtök - Emőke
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Védetté nyilvánították a magyarországi kaptárköveket

A rendelet november 4-től hatályos
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Kiemelt természetvédelmi oltalmat kaptak hazánk kaptárkövei, a különleges természeti és kultúrtörténeti emlékek megőrzését kezelési terv is segíti.

Szomolya, Kaptár-rét, 5. szikla (fotó: Baráz Csaba)

Magyarország egyes tájain a környezetükből kiemelkedő sziklák, kőtornyok felületébe valaha fülkéket faragott az ember, ezeket a fülkés sziklákat nevezik kaptárköveknek. Földtani, felszínalaktani és tájképi jelentőségük mellett kultúrtörténeti szempontból is fontosak, hiszen a fülkék egy korábbi időszak emberi kultúrájának nyomai.


Királyszéke (fotó: Komka Péter)

A kaptárkövek a magyar tájak különleges természeti értékei, és egyben rejtélyes kultúrtörténeti emlékei. A mai napig nem tisztázott, hogy ezek a faragások gazdálkodási tevékenységhez, például méhészethez köthetők, vagy kultikus, szakrális rendeltetésük volt.

 
A magyarországi kaptárkövek előfordulásai

Kaptárkövekkel leginkább a Bükk hegység déli előterében, a Bükkalján találkozhatunk. Ezen a tájon 39 lelőhelyről tudunk, ahol 74 sziklaalakzatba összesen 478 fülkét faragtak. A kaptárkövek kisebb csoportja Pest megyében – a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben – lelhető fel. Összesen 17 helyszínen 31 sziklaalakzatba vésve 86 fülke vált ismertté. E különleges képződmények felbukkannak még Abaújszántón, Salgótarjánban, Csákváron és Tihany környékén is. Az elmúlt években a bükkaljai kaptárköveket egy tematikus út, a bükkaljai Kő-út fűzi fel, amelyet évről évre egyre több látogató keres fel.


Az Ördögtorony Cserépfalu közelében
(fotó: Komka Péter)

A kaptárkövek a védetté nyilvánítással egyidejűleg kihirdetett természetvédelmi kezelési terve a helyi szereplők, érintettek és döntéshozók számára áttekinthetővé, kiszámíthatóvá teszi az újonnan létesített védett területeken folytatott gazdálkodási, területhasználati, gazdasági tevékenységek természetvédelmi szempontú kereteit, elősegítve hazánk e különleges képződményeinek hatékony megőrzését.

A rendelet előzménye, hogy a Kaptárkövek védetté nyilvánítása tárgyában a Kaptárkő Egyesület már 2011. február elején levelet írt dr. Rácz Andrásnak, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárának. Az ezt követő egyeztetésen állapodtak meg abban, hogy a védettség helyett célszerűbb természeti emlékként megóvni a kaptárköveket.

Forrás:
Földművelődési Minisztérium
MTI, Greenfo, ...
Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
Képek: MTI

A Magyar Közlöny 145. számában található a földművelésügyi miniszter 17/2014. (X. 27.) FM rendelete.
A rendelet felsorolja a védett kaptárköves területeket, megtalálható köztük a biatorbágyi Kő-hegy, a budakeszi Kecske-hegy, a diósdi kőfejtők, az egerszalóki Menyecske-hegy és az Öreg-hegy, az egri Mész-hegy, a sóskúti Kálvária-domb és a tardi Pokol-oldal.

További érdekességek a Wikipédia Kaptárkő címszavánál találhatók.
Cikk első megjelenése: 2014-11-03 11:04
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 373 regisztrált felhasználó
  • 2 045 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 932 túramozgalom teljesítő
  • 60 esemény
  • 2 160 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 790 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter