2017. március 28., kedd - Gedeon, Johanna
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Elnökségi ülés dokumentumai - 2011.09.17.
Magyar Természetjáró Szövetség

Elnökségi ülés dokumentumai - 2011.09.17.

Az üléshez kapcsolódó egyéb iratok ennek a lapnak az alján találhatók a "Csatolt dokumentumok" között.




Jegyzőkönyv

2011. szeptember 17-i elnökségi ülésről
 
 
Helyszín:          Fejér megye, Kisgyón – Természetbarát telep, Gyöngyvirág Kulcsosház
 
Időpont:         2011. szeptember 17.
 
Jelen vannak: Szabó Imre, Pusztay Sándor, dr. Kovács Mátyás, Duró Imre, Baronek Jenő, Kovács Tamás, Dinnyés István, Quitt András, Trischler Ferenc, Karácsony Sándor, Kiss László, Südy Péter, Haraszti Béla, Vidovenyecz Zsolt, Pocsai Sándor, Pálmai Vencel, Kondor Attila, Németh Imre, Lehoczki Zoltán, Matolcsi György, Asbóth Katalin, Kurucz Szilvia (a mellékelt jelenléti ív szerint)
 
Előre jelezte távolmaradását: Vajk Ödön, Györfi Gyula, Maros István, Zárdai István,
Dr. Dénes György, Kunos Gábor
Nem voltak jelen: Bornemisza Miklós, Cselovszki Ildikó, Thuróczy Lajos
 
Meghívott előadó: dr. Molnár József
 
Napirendi pontok:

1., Az előző elnökségi ülés jegyzőkönyvének elfogadása. (ea: Szabó Imre)

2., Igazgatói tájékoztató az elmúlt időszak munkájáról (ea: Duró Imre)

3., Tájékoztatás az MTSZ gazdasági helyzetéről – helyben osztott anyag (ea: Duró Imre)

4., Hogyan tovább MTSZ? – szóbeli tájékoztató (ea: Duró Imre)

5., Védett Napok 2012. évben (ea: Duró Imre)

6., Az új készülő Önkormányzati Törvényről és a szintén készülő 2011. …. Törvény az egyesületi jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról c. törvényről, és az OGY által már elfogadott 2011. évi LXXXII. sz. Sport törvényről tájékoztató
(ea: dr. Molnár József)

7., A 2012. év KIEMELT rendezvényei – szóbeli tájékoztató      (ea: Duró Imre)
-          (Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli kéktúra – emléktúra
-          szlovák – magyar közös pályázat
-          Források Éve)

8., Egyebek.
 
Szabó Imre köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy az elnökség határozatképes.
 
Javaslatot tesz az elnökség részére, hogy az 1. napirendi pont lezárását követően hallgassák meg dr. Molnár József úr tájékoztatóját, aki már megérkezett. A javaslat szerint a 6. napirendi pont témája kerüljön a 2. napirendi pont helyére, aztán a többit folyamatosan az eredeti kiküldött anyagban felsoroltak szerint tárgyalják meg. Itt jelzi, hogy sajnos előre láthatóan az ülés befejezése előtt el kell mennie, így kéri Kovács Tamás alelnököt, hogy távozása után vezesse tovább az ülést.
 
Megkérdezi, hogy egyéb javaslattal él-e valaki? Mivel nem volt egyéb javaslat, kéri az elnökséget javaslata elfogadására.
 
Döntés: Az elnökség 18 igen, 0 nem, és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta - az elnök úr javaslatával módosított - napirendektartalmát és menetét.
 
ED-717 (2011.09.17.)
 
A két önként jelentkező elnökségi tagot felkéri a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére.
Hitelesítők: Kovács Tamás alelnök és Dinnyés István urak, valamint jegyzőkönyv vezetésére Kurucz Szilviát.
Kéri az elnökséget, hogy fogadja el a felkért személyeket.
 
Döntés: Az elnökség 18 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő személyét.
 
ED-718 (2011.09.17.)
 
1., napirendi pont: az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása.
 
Szabó Imre elmondja, hogy előzetes jelzést, értesítést nem kapott, se szóban, se írásban. Megkérdezi, hogy most van-e valakinek észrevétele az előző ülés jegyzőkönyvéhez. Mivel nem volt, szavazásra bocsátja a jkv. elfogadását.
 
Döntés: Az elnökség 18 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta az előző ülésről készült jegyzőkönyvet.
 
ED-719 (2011.09.17.)
 
Szabó Imre pár mondattal bemutatta dr. Molnár József urat, és felkérte a tájékoztató megtartására.
 
2. napirendi pont: Az új készülő Önkormányzati Törvényről, a 2011. …. Törvény az egyesületi jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról c. törvényről, és az LXXXII. sz. Sport törvényről tájékoztató (ea: dr. Molnár József)
 
dr. Molnár József elmondja, hogy mivel az önkormányzatokat érintő jogszabályok még változhatnak, és egyébként is inkább az intézmények irányításának kérdését taglalja és nem a sporttal kapcsolatos maradék hatásköröket, így ezt nem érintené.
Az új civil törvényről beszélne leginkább, ami három korábbi törvényt fog egybeolvasztani.
Az egyesületi törvényt, a Nemzeti Civil Alapprogramról szólót és a közhasznú törvényt. Illetve a két nyáron átírt sport törvény módosításairól fog beszélni, mert annak bizonyos részei, pl. a nézők, a mérkőzést rendezők büntetése, minden sportszervezeteknél alkalmazandó szabály lesz.
 
E törvénytervezet társadalmi vitára lett bocsátva a nyáron. Ha jól megnézzük, akkor az új önkormányzati törvénytervezet 80%-ában megegyezik annak a három korábbi törvénynek a szövegével, amelyből össze lett gyúrva. Az a 20% változás az, amiről beszélnünk kell, aminek egyes szakaszai jelentősen meg fogják változtatni az MTSZ életé is. Főleg az állami forrásokhoz történő hozzáférés lehetőségeit.
 
A törvénynek az egyesületi része egy nagyon lényeges ponton fog változni. Egy új szervezeti forma fog keletkezni az egyesületen belül. Ez a civil társulás. A civil társulás 3 fővel jönne létre, s nem a tömegmozgalomnak a gyengített változataként. Ez egy új forma, aminek a lényege az, hogy minimum hány személy alkotja, és a tervezet szerint, ennek a társulási formának nincsen magánjogi jogalanyisága. Ez nálam azt jelentené, hogy ez egy olyan asztaltársaság, amelyik elmondja, hogy mit gondol az új egyházjogi törvényről, hogy egy példát mondjak, de aztán a törvény máshol láthatóan keveri a gazdálkodás és a jogalanyiság fogalmát.
A lényeg az, hogy amit eddig megszoktunk az mind marad, egyesület, párt, szakszervezet, alapítvány, de jön melléjük a civil társulás is. Amint a végleges szöveg megvan, akkor elemeznünk kell, hogy ennek az MTSZ életében van-e valahol jelentősége, és akkor foglalkozunk vele, mert ez egy nagyon fontos változás.
A törvénynek a személyi részében, tehát hogy kire vonatkozik csak ez a civil társulás az új, minden más szabály gyakorlatilag pontosan úgy néz ki, mint korábban.
 
A törvényhez fognak minta Alapszabályt, és minta Alapító Okiratot is mellékelni. Ezeket csak ki kell tölteni, de persze készíthető ennél részletesebb Alapszabály, vagy Alapító Okirat is.
Két formája lesz az alapítványok és egyesületek bírósági ügyintézésének. Megmarad a papír alapú forma, ami eddig is volt, és belép a teljes elektronikus forma, de vegyes forma nincs, bár az elektronikusan beküldött anyagokat, papír alapon is meg kell őrizni. Ez amúgy is logikus lenne, de ez ettől kezdve törvényi előírás is.
Aki papíron kérelmez, az papíron kap választ. Aki elektronikusan kérelmez, az elektronikus úton fog választ kapni. 
Tulajdonképpen az, hogy ki lehet tagja egy egyesületnek, és ki lehet tisztségviselője, abban is nagyon kevés a változás. Egyetlen új fogalom bukkan fel benne, a cselekvőképességnek a fogalma.
 
Általában azt gondolják, hogy a szellemi fogyatékkal élők a nem cselekvőképesek, persze ez így is van, de ezzel a 18 éven aluli személyeknek a jogi pozícióját szűkíti a törvény. A cserkész egyesületek, az úttörő egyesületekben teljesen természetes volt, hogy a 18 éven aluliak is lehetnek akár tisztségben is. Tehát innentől kezdve egyetlen egyesületben sem tölthetnek be tisztséget a nem cselekvőképes személyek. Át kell gondolni az ifjúsági tagozatokat, és a gyerekszervezeteket.  
„Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervezetének tagja az lehet, aki cselekvőképes, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és magyar állampolgár.„ Tehát, konkrétan meg kell nevezni, hogy mi a tisztség. 
 
Az a szabály fennmaradt, hogy a tagok a döntés után 30 napon belül megtámadhatják a döntést az ügyészségen, tehát nincs bírósági út. Az ügyészség mehet a bíróságra.
A pártok esetében a dolog még szűkebb, ők kizárólag abban az esetben támadhatják meg a döntést – hangsúlyozom, hogy az lényegtelen, hogy célszerűnek tartják, vagy nem tartják célszerűnek a döntést - szóval csak akkor támadhatják meg ha ennek az új egyesületi törvénynek a szabályait, vagy a pártok gazdálkodási szabályainak a megsértését vizionálják, egyébként a célszerűtlen döntéseket nem lehet megtámadni.
 
Szintén nagyon fontos változás még, hogy ugye évente egyszer a legfelsőbb szervnek üléseznie kell, ahogy a régi, úgy az új szabályok szerint is, viszont csökken annak a napirendnek a köre, amit oda kell vinni. Kettő ilyen napirend kiesik, az éves költségvetés és a beszámoló elfogadása. Az ügyintéző és a képviseleti szerv éves beszámolója elfogadása. Ezek az ügyek alacsonyabb szintre is kerülhetnek. Tehát ezeket az elnökség is tárgyalhatja, elfogadhatja. Erre az új törvény lehetőséget fog biztosítani.
 
Nagyon fontos, hogy a civil területen is megjelenik a csődeljárás és a felszámolási eljárás.
Mindenki úgy gondolja, hogy ezeket az eljárásokat ismeri a cégvilágból, de ezért erről nem is nagyon kell, hogy beszéljek.
 
De szintén nagyon fontos szabály, ami a cégeknél nincs, de itt lesz: a PÓTBEFIZETÉS. Ez azt jelenti, hogyha egy civil szervezet csődbe megy, vagy felszámolási eljárás alá kerül, akkor a tagokat pótbefizetésre kötelezhetik, hogy az eljárási költségeket ki tudják fizetni. Nem lesz az, hogy üres a számla, és jelzálog van a turistaházon, akkor ki volt az utolsó 10 ember, jön a felszámoló, akkor a számlát szétosztják az utolsó 10 ember között, és akkor azok fizethetik be pótbefizetésként.
 
A bíróság a felszámolást nem maga fogja intézni, hanem ki fog rá jelölni valakit, aki szakmai kamarai tagsággal rendelkezik: legyen ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, vagy a választott bírói jogosítványokkal. Nagyon fontos szabály, hogy nem lehet tagja annak a szervezetnek se ő, se családtagja, amit felszámol.
Nem lehet másik hasonló tevékenységet ellátó szervezetnek sem a tagja, vagy tisztségviselője.
 
Fontos téma a civil szervezetek nyilvántartása is. Lesz egy egységes, mindenki által hozzáférhető bírósági rendszer. Ezt ingyenesen lehet használni. E nyilvántartás nem mindent fog feltüntetni azok közül a dokumentumok közül, amiket be kell adni. Nem fog tartalmazni mély adatbázist. Annyit lehet megtudni az adatokból, hogy az egyesületnek ki a vezetője, se születési hely, se anyja neve, se lakcím. A teljes adatbázishoz, amelyben szerepel a vezető anyja neve is, ahhoz csak a hatóság fog hozzáférni. Ahhoz sem lesz joga senkinek, hogy megnézze, hogy az a 10 alapító tag, aki alapítja a szervezetet az ki volt. Csak a képviselő lesz látható. Ha mondjuk 100 fő alapít egy egyesületet, akkor is csak 10 személyt kell a bíróságon igazolni.
 
Nagyon fontos új szabály, hogy 15 napon belül kell bejegyezni az új szervezetet. Most 60 + 60 nap volt, 15 nap lesz a bejegyzésnek a maximális határideje.
 
Azok a szervezetek, amelyek a szövetségen, egyesületen belül saját jogi személyiséget kapnak, azok külön nyilvántartási számmal fognak rendelkezni. Eddig egy 4, vagy 5 számjegyből álló nyilvántartási szám volt, függően attól, hogy melyik megyei bíróságon volt az ügy, most egységesen egy 10 számjegyű száma lesz minden szervezetnek. Azon belül is, ha az MTSZ azt mondja majd az új alapszabályában, hogy a Győr-Sopron megye szervezet egy önálló jogi személyiség, annak lesz egy saját száma. Tehát egy bejegyzéssel, de több számmal tudnak mozogni a szervezetek.
 
A gazdálkodásban érdemi változások nincsenek. Tudjuk ugye, hogy nem lehet - bármennyire is szeretnénk – új bevételi formákat kitalálni. Tagdíj, adomány, állami támogatás ez a főbb terület. 
Adománygyűjtés szabályai betűre megegyeznek a korábbi közhasznú törvényben lévő szabályokkal.
 
Ami szintén fontos változás, a közhasznú jogállásnak a kérdése. Korábban két fokozat volt, a közhasznú, és a kiemelten közhasznú. Most ez megszűnik, egyetlen fokozat lesz a közhasznúságban. Ennek a fokozatnak az elérése és megtartása teljesen más rendszer szerint történik, mint eddig történt.
 
Ugyanúgy kérelmezni kell a bíróságtól, hogy valaki közhasznú lehessen. De az elérésnek már olyan formái lesznek, amelyet mindjárt elmondok, a kikerülésnek pedig évente lesz egy „kapuja”. A közhasznú szervezetnek évente kell beküldeni a bíróságra közhasznúsági beszámolót, ahol szintén évente az adóhatóság le fogja ellenőrizni, és hogyha az nem felel meg a pénzügyi sarokszámoknak, akkor ki fogják venni a rendszerből a közhasznú szervezetet, és lehet újra kezdeni az egészet. 
 
Mik ezek a sarokszámok? Három olyan törvényi feltételt ír le a törvény tervezete, amelyből kettőnek meg kell felelni. Az ügyfél dönti el, hogy melyik az a kettő, amelyiknek meg akar felelni.

Az egyik ilyen szám, hogy évente legalább 1millió forint bevételnek kell lennie. Ha nincsen 1 millió forintos bevételed, akkor viszont az szükséges, hogy az előző kettő esztendőben nyereséges legyél. Ez azt jelenti, hogy 1000.- Ft bevételem volt, és 999.- Ft kiadásom volt. Ha ezt kétszer megcsinálom egymás után, tehát megfeleltem ennek a feltételnek.
A következő feltétel a kiadási oldalon jelenik meg. A költségeknek, a vezető testületek költségein kívül, legalább 10 százaléknyi bérjellegű költséget kell tartalmaznia. A közhasznú szervezetnek létező, fogható költséggel kell rendelkeznie. Ha nincs meg a 10%, akkor következik a visszaminősítés. Tehát azt lehet mondani, hogy minden évben lesz adóellenőrzés.
 
A másik pénzügyi feltétel a bevételi oldalon a bevétel legalább 10%-ának adományból, vagy 1%-ból kell, hogy érkezzen. A kiadások 10%-a a bérekre kell, hogy menjen.
 
Az 1% felhasználásáról, közzétételéről stb. a dátumok megváltoznak. Korábban ősszel kellett közzétenni, hogy mit csinált a szervezet a bevétellel, azt majd tavasszal kell közzétenni. De erről még fogunk beszélni később.
Az előző évben kapott 1%-ot az adott évben el kell használni és döntően a működésre kell fordítani.
 
A közhasznúságról ebben a fázisában többet nem érdemes mondani.
 
Az NCA változásáról is kell beszélnünk. Új neve lesz az NCA-nak. Nemzeti Együttműködési Alap lesz. Ez is három betűs rövidítés.
 
Nem 17 tagú lesz a tanács, hanem csak 9 tagú. Nem hoz nagy változás a létszám csökkenése sem, az hogy hány tagot delegál a kormány, és mennyit a civilek, mert a törvény annyira meghatározza, hogy mit kell csinálni.
 
Ami lényeges változás, hogy csak kétszer lehet egymás utáni évben működési támogatást nyerni, a harmadik évben már nem. Azt mondja a törvény, hogy akinek 5 millió forintnál több a bevétele, az nem kérhet már működési célú vissza nem térítendő támogatást. Az MTSZ, amelynek több mint 5 millió forint az éves támogatása, működési célra többé az NCA-tól nem kérhet pénzt. Persze rendezvényekre, programokra, újságra, kérhet támogatást. A közhasznúból kiszorítja a kis szervezeteket a törvény, de az NCA-ba (annak utódja NEA) belepréseli őket, és kiszorítja a nagy szervezeteket.
 
A közhasznú szervezetek államtól kaphatnak pályázat nélkül is pénzt, a miniszteri egyéni kérelmi rendszer újra visszaáll. Minden tárcánál lesz egyéni döntési lehetőség. És akit a költségvetési törvény nevesít, hogy azt mondja, hogy az MTSZ-nek a természetjárásra jár, akkor nincs semmilyen feltétel, adható a pénz, ha közhasznú.
 
Ezek alapján tehát állami forrást bárki kérhet az NCA-ból (annak utódjától NEA). A közhasznúak viszont kaphatnak korlátozás és pályázat nélkül pénzt az államtól. 
Az állami források elnyeréséhez szükséges egy Együttműködési Szerződést kötni, amit január 1-től lehet kezdeményezni.
 
A jövőben is lesznek civil információs centrumok. Ezek olyan egyesületek lesznek, amelyek elnyerik ezt a pozíciót, s lesz civil információs portál is. Ezen fog megjelenni állítólag minden fontos információ, pályázat, és sok hasznos tudnivaló.

Tehát a törvény elfogadása után 8 nappal ez a rendszer életbe lép. Következő év június 30-ig az összes most létező alapítványnak és egyesületnek újra kell regisztráltatnia magát. Ha az egyesület június 30-ig nem adja be a szükséges papírokat, azt az ügyészség felszólítja, hogy ezt csinálja meg, ha újabb 30 napon belül nem történik semmi, akkor a szervezet a törvény erejénél fogva meg fog szűnni. Az esetleg megszűnő egyesületeknek, alapítványoknak a kényszerörököse lesz a NEA.
 
A sporttörvényt a látványsportok miatt megváltoztatták. A változás öt sportágat érint. Ezek a labdasportok és a jégkorong, ez az MTSZ-t nem érinti. Ehhez kötődően a sport huliganizmusnak és egyéb kérdéseknek a szabályai úgy változnak, hogy az összes sportrendezvényt érinti. Változtak a büntetőjogi tényállások. A nyilvános rendezvény szervezőjének, vagy rendezőjének a rendfenntartás érdekében közölt utasításait nem hajtja végre, megfenyegeti, vagy erőszakosan lép fel, az bűncselekményt követ el. Ugyanilyennek minősül, ha lezárt területre valaki belép. Akár három évet is kaphat ezért a cselekményért, s ha a lezárt területre bedob valamit azért is három év jár.  

A sporttörvény változása csak a labdasport és jégkorong szabályait változtatja meg, óriási kedvezményeket ad számukra, ilyen például az egyszerűsített adózás.
 
Szabó Imre javaslata az elnökség felé, hogy amikor az önkormányzati törvény változásai is már ennyire látszanak, akkor Molnár József össze fog állítani egy anyagot, amit szétküldünk, de a későbbiekben is foglalkoznia kell az elnökségnek ezekkel a kérdésekkel.
 
Szabó Imre megkérdezi, hogy a közhasznúsági beszámolót az elnökség elfogadja és beadja, vagy ha azt a bírósághoz beadjuk, akkor azt a bíróságnak el kell fogadnia, minősítenie kell, vagy csak tudomásul veszi, hogy megkapta, de nincs vele dolga.
 
Dr. Molnár József válaszában elmondja, hogy minden civil szervezetnek évente be kell adnia a beszámolóját. A közhasznú szervezet beszámolóját az adóhatóság megnézi, három szempont alapján. Pontosabban a háromból kettőt választhat az adott szervezet. Tehát, hogy megvan-e az 1 millió forint, vagy megvan-e a két egymást követő nyereséges év, megvan-e a 10%-nyi bér, és megvan-e a bevétel 10%-os adomány eleme. Ha ez a négy adat rendben van, akkor a bíróság nem csinál semmit. Ha a négyből nem jön össze az elegendő x, mondjuk így, akkor a bíróság intézkedik, ha ezeket a feltételeket nem tudja a szervezet teljesíteni, akkor a bíróság a közhasznúságot visszavonja. A bíróság csak abban az esetben fog csinálni bármit, ha az adóhatóságtól kap jelzést. Az adóhatóság megvizsgálta, ha nem felel meg a fenti kitételeknek, akkor intézkedik. Ezek könnyen ellenőrizhetők lesznek.
 
Az elnökség tagjai közül kérdést intézett dr. Molnár Józsefhez, Haraszti Béla, dr. Kovács Mátyás, Németh Imre, Quitt András, Lehoczky Zoltán. A feltett kérdésekre dr. Molnár József alapos, kimerítő válaszokat adott, és ígéretet tett, hogy amint életbe lépnek ezek a törvények, akkor egy átfogó anyagot készít a változásokról, és azt az MTSZ elnökségének megküldi.
 
Szabó Imre megköszöni a tájékoztatót.
 
 
 
3. napirendi pont: Igazgatói tájékoztató az elmúlt időszak munkájáról
 
Duró Imre Az írásban megküldött tájékoztatóját kiegészítve elmondja, hogy a mostani elnökségi ülés helyszíne azért lett Kisgyón, mert a MOB-os pályázaton elnyert támogatás - mely három rendezvény megvalósítását segíti elő - egyik rendezvénye ez a három napos Fejér Megyei Természetbarát Találkozó. A cél az volt, hogy ezen a találkozón az elnökség tagjai is részt tudjanak venni.
 
Elmondja, hogy három nagy rendezvényünk ért véget az elmúlt hónapban, ezek a Gyalogtúrázók találkozója, az OKT50, és az Év vidéke programsorozat. Mindegyik program sikeresnek mondható, persze problémák is voltak, lehetett volna sikeresebben is csinálni.
 
A létszámadatokkal kapcsolatosan kiosztásra került egy kimutatás, ebből látható, hogy 9158 főnél tartunk most, tehát nem értük el a 10.000 főt. Amit számításai szerint év végére 12.000 főre lehetne növelni, de az látszik, hogy a szervezet létszáma még mindig erősen fogy. 
 
A pénzügyi helyzetről pontokba szedve adott tájékoztatást: a bevételek és a kiadások lettek felsorolva.
 
A KEOP pályázat leállításra került, a beadási határidő előtt két héttel visszavonták, ezen is több hetet dolgoztunk feleslegesen. Felolvassa az Ágasvári Turistaház vevőjének levelét, melyben a részletfizetés időbeni elhalasztásának lehetőségét kéri az MTSZ vezetőségétől. Ebben az évben eddig 500 e Ft került be a kasszánkba, még 1 millió forintot kellene kifizetnie a 2011. évben.
 
Az Osztrák Intézet által bérelt ingatlanunkban fűtéskorszerűsítésre került sor közel 400 e Ft értékben. Elmondja továbbá, hogy az OKT50 ráfizetéses volt, a bevétel többszöröse volt a kiadás.
 
Összességében elmondja, hogy ha a bevételi oldalon minden beérkezik és nem jelenik meg rendkívüli kiadás, akkor – a kölcsön visszafizetésétől eltekintve - talán tartozás nélkül tudjuk zárni az évet, de a jövő év elejének finanszírozása még nem látszik.
 
Tájékoztatást ad Farkas György elképzeléséről a Túravezető képzés szabályainak változtatásairól, illetve a regisztrációs díj bevezetésének tervéről.
 
Véleménye szerint három lábra kellene állítani a szervezetet. Az egyik a környezet- és természetvédelem, a másik láb a természetjárás és ökoturizmus és a harmadik, amit szerinte most kéne erősítenie a sport és szabadidősport, illetve rekreációs tevékenység.
 
Véleménye szerint a szervezet nevében is megjelenhetne a szabadidősport profil, például az MTSZ lehetne Magyar Természetbarát Sportszövetség. Megköszöni a lehetőséget a szóbeli kiegészítésre.
 
Szabó Imre kéri az elnökséget, hogy csak az igazgatói tájékoztatóban elhangzottakhoz szóljanak hozzá, az igazgatót pedig kéri, hogy csak az ügyvezetés által megtárgyalt és jóváhagyott témákat hozza az elnökség elé.
 
Németh Imre Javasolja, hogy az OKT50 tapasztalatait, foglaljuk össze, akár egy, vagy fél oldalon, vonjuk le a tanulságokat. Véleménye szerint a következő hasonló túra szervezésénél ez nagyon hasznos lenne.
 
Pusztay Sándor kiegészítést fűz az Év vidéke programhoz, mivel nem hangzott el a beszámolóban, hogy egy záró dokumentum elfogadására került sor, amelyet elnök úr, a szlovák turista klub vezetője valamint az NFI főtitkára írtak alá. 
 
Kovács Tamás a gazdasági beszámolóban az NFI tagdíjhoz szólt hozzá. Véleménye szerint visszamenőleg nem lehet megváltoztatni a fizetési feltételeket. El kell kezdeni tárgyalni ebben az ügyben.
 
Duró Imre: Elmondja, hogy az ügyvezetés erre hozott döntést. Azt javasolják, hogy a jövőben csak azok után fizetnénk tagdíjat, akik kártyával rendelkeznek, és a kártyába építenénk bele a nemzetközi tagdíjat, úgy hogy a kártya egyben nemzetközi kártyaként is működne. Ezt kell egyeztetni az NFI elnökével. Gyakorlatilag a tagok, akik nemzetközi tagságot akarnak, azok kártyával rendelkeznek, és itt fizetik be a nemzetközi tagdíjat. Ennek a megállapodásnak az előkészítése folyik most.
 
Szabó Imre szavazásra kéri az elnökséget, kézfelemeléssel jelezze az, aki elfogadja az igazgatói tájékoztatót.
 
Döntés: Az elnökség 18 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta az igazgatói tájékoztatót, a szóbeli kiegészítéssel együtt. 
 
ED-720 (2011.09.17.)
 
4. napirendi pont: Tájékoztatás az MTSZ gazdasági helyzetéről
 
Mivel az előző napirendi pontban már megtárgyalásra került ez a napirendi pont is, így csak a szavazás, döntés került itt rögzítésre.
 
Szabó Imre szavazásra kéri az elnökséget, az MTSZ gazdasági helyzetéről kapott tájékoztató elfogadására. Kéri, hogy kézfelemeléssel jelezze az, aki elfogadja a gazdasági tájékoztatót.
 
Döntés: Az elnökség 18 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta a gazdasági tájékoztatót. 
 
ED-721 (2011.09.17.)
 
 
5. napirendi pont: Hogyan tovább MTSZ? – szóbeli tájékoztató (ea: Duró Imre)
 
Duró Imre elmondja, hogy a várható törvényi változások miatt ezt a napirendi pontot egyelőre, azon kívül, amit már elmondott róla, nem szerencsés tovább tárgyalni, hiszen nem tudjuk még igazán, hogy a törvényi változások mit fognak tartalmazni. Ezért ennek a napirendnek a megtárgyalását egyelőre függesszék fel.
 
Szabó Imre erről a napirendről nem szavaztatott.
 
 
 
 
6. napirendi pont: 2012. évi védett napok, kiemelt rendezvények
 
Szabó Imre: Elmondja, hogy a „2012. védett napok, kiemelt rendezvények” végleges listája, az októberi ügyvezető elnökségi ülés után azonnal megküldésre kerül.
 
Duró Imre elmondja, hogy ez még egy előzetes lista. Kéri a tagokat, hogy aki már tudja, hogy az adott rendezvény, amit tagszervezete rendez, pontosan milyen időpontban lesz megtartva, mondja el.
 
Az elnökség tagjai közül, akiknek már van információja, azt ismerteti, és beírásra került a tervezet listába.
 
Asbóth Katalin javaslata: Jövőre lesz 50 éves a Társadalmi Erdei Szolgálat, ennek megünneplését tervezzük, akár a Természetvédelmi Vándorgyűléssel együtt lehetne megtartani.
 
Szabó Imre kérése, hogyNémeth Imre és Asbóth Katalin egyeztessen, és utána kér előterjesztést.
 
Lehoczky Zoltán: A káptalanfüredi TEGYOT – TEDOT napra pontos dátuma, valamint a novemberi IVOT helyszíne még egyeztetés alatt van, csak október 5. után lesz végleges az időpont.
 
Vidovenyecz Zsolt: elmondja, hogy a kiemelt rendezvények között lát olyan programokat, amelyek évről-évre megrendezésre kerülnek, de az MTSZ honlapján soha egy sor sem jelenik meg a tervezett programokról. Véleménye szerint egy szinopszist és fotókat kellene feltenni az internetre. 
 
Duró Imre: Köszöni a felvetést, és megígéri, hogy készít anyagot, küld fotót az MTSZ honlapon való megjelentetésre.
 
Szabó Imre: Ez mindenkinek szól, aki programot szervez. Megkérdezi az elnökség tagjait, hogy akkor, ezekkel a megállapodásokkal, a következő ügyvezető elnökségi ülésen véglegesítésre kerülhet-e a védet napok időpontja. Szavazásra kéri az elnökség tagjait a védett napok jelenlegi állapotának elfogadására.
 
Döntés: Az elnökség 18 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett elfogadta a 2012. védett napok tervezetét.
 
ED-722 (2011.09.17.)
 
Szabó Imre - ahogy azt már az ülés elején jelezte - eltávozik az ülésről a 7. napirend tárgyalását már Kovács Tamás vezeti.
 
 
7. napirendi pont: A 2012. év KIEMELT rendezvényei – szóbeli tájékoztató
                                                                                                                     (ea: Duró Imre)
-          (Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli kéktúra – emléktúra
-          szlovák – magyar közös pályázat
-          Források Éve
 
Duró Imre röviden ismerteti, hogy milyen alkalomból és miért szeretné az ügyvezető elnökség a fenti programokat kiemelt rendezvényként kezelni, megvalósítani. Duró Imre tájékoztatóját követően Matolcsi György beszél a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli kéktúra – emléktúra megvalósításának részleteiről. Írásos anyagot készített, mely szétosztásra került az ülésen. A túra időtartama 33 nap és az indító állomás Szekszárdon lenne. Ismerteti a túra tervezett ütemtervét, lehetséges szálláshelyeket, stb. Az OKT50-hez hasonlóan a túrán lenne regisztrációs díj. Egy előzetes bejárásra van szükség, ezt vállalja, ha az elnökség elfogadja.   
 
Kovács Tamás megköszöni a tájékoztatást, és kérdezi az elnökséget van-e hozzászólás, észrevétel.
 
Pusztay Sándor megköszöni Matolcsi György munkáját. Véleménye szerint először tárgyalja meg az ügyvezető elnökség a teljes programot. Amennyiben az ügyvezetés úgy dönt, hogy Matolcsi György legyen a fő lebonyolítója, szervezője, akkor térjenek vissza erre a tervezetre.
 
Németh Imre szerint a megyéket ne hagyjuk ki. Ne egy egyszemélyes szervezés legyen. A nem szervezett turisták felé is nyitni kell, fokozottan figyelni kell az információáramlásra.
 
Vidovenyecz Zsolt véleménye is az, hogy minél hamarább fel kell tenni az információkat a honlapra. Nehogy elkövessük azt a hibát, amit az előző túránál.
 
Karácsony Sándor elmondta, hogy úgy hallotta, hogy a megyék nem azonos szolgáltatást nyújtottak az OKT50 szervezésekor, és ezért szerencsésebb, ha egy kézben van a szervezés.
 
Kovács Tamás megköszöni a hozzászólásokat, és kéri, hogy az ügyvezető elnökség döntése után térjünk vissza erre a témára. A szervező bizottságnak lesz egy felelős vezetője, és ettől függetlenül a megyék bevonására is szükség van, mert a mozgósítást ők tudják garantálni.
 
Matolcsi György elmondja, hogy Ő nem akarta kizárni a megyéket, semmi ilyen szándéka nem volt.
 
Kovács Tamás megkérdezi az elnökséget, hogy a kiemelt programokkal kapcsolatban, van-e egyéb kérdés, észrevétel, ha nincs, akkor kéri az elnökséget, hogy vegye tudomásul ezt a tájékoztatót.
 
8. napirendi pont: Egyebek.
 
Quitt András úr tájékoztatja az elnökséget a Szent Mihály (St.Michele) hegyen (Doberdó) történt koszorúzásról, melyre minden év szeptemberében kerül sor. Idén is hárman képviselték Magyarországot.
 
Kondor Attila bejelenti, hogy 2011. szeptemberétől a Magyar Kerékpáros Szövetség szervezésében, annak égisze alatt Békés városában, Magyarországon egyedülálló módon a város összes általános iskolájában egyszerre elindult egy program, ami azt szolgálta, hogy a gyerekeket megtanítsák a biztonságos kerékpározásra. A program végén vizsgát fognak tenni és kapnak egy igazolványt. Jövőre Csongrád megyében szerveznek hasonló oktatást.
 
Trischler Ferenc tájékoztatja az elnökséget, mint az Európai Gyalogtúrázók Szövetségével, az EWV-val kapcsolatot tartó személy, hogy kaptunk értesítést, és a Szövetség központjába is megérkezett a meghívó, mely szerint az EWV-nak soros kongresszusa lesz Spanyolországba, ahová minden bizonnyal nem tud elmenni képviselőnk az anyagi okok miatt. Viszont kéri azt, hogy a Szövetség hivatalosan kérje fel Uros Vidovicsot az EWV alelnökét, aki már régebben, hasonló helyzetben képviselt minket, hogy most is képviseljen bennünket. Éppen azért, hogy ne maradjunk képviselet nélkül. 
 
Kovács Tamás kéri, hogy Duró Imre igazgató úrral beszéljék meg a részleteket, és kéri az elnökséget, hogy erről döntsenek, elfogadják-e a képviselet átadását?
 
Megkérdezi, hogy az elnökség elfogadja, hogy miután az elnökségből senki sem tud elmenni a kongresszusra, hogy valakit felkérjenek az MTSZ képviseletére az EWV kongresszusán való képviseletünkre? 
 
Döntés: Az elnökség 17 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett megszavazta, hogy a Szövetség hivatalosan kérje fel Uros Vidovicsot az EWV alelnökét az EWV kongresszusán való képviseletünkre. 
 
ED-723 (2011.09.17.)
 
Haraszti Béla kéri az elnökséget, ügyvezető elnökséget, igazgató urat, hogy közösen adjanak be turisztikai pályázatot, ha megjelenik a turisztikai pályázati kiírás a jövő évben, az 5. Nemzetközti Tisza-túra megvalósításához.
 
Vidovenyecz Zsolt elmondja észrevételeit a még felteendő anyagokról, amire télen lenne idő, illetve vita alakult ki a honlapon már fennlévő anyagok javítása, módosítása tárgyában.
 
Duró Imre felveti a problémát az idegen nyelvű megjelentetésről.
 
Kovács Tamás megköszöni az elnökség munkáját, a tájékoztatókat, és az ülést bezárja.
 
 
Kfm.
 
 
                           Kurucz Szilvia                                                         Duró Imre
                        jegyzőkönyvvezető                                                        igazgató
 
 
Hitelesítők:
 
 
                           Dinnyés István                                                     Kovács Tamás
                             elnökségi tag                                                              alelnök
1458 alkalommal

Kapcsolódó cikkek

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 383 regisztrált felhasználó
  • 2 050 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 57 esemény
  • 2 165 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 795 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter