2017. március 30., csütörtök - Zalán
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Turistautak
Magyar Természetjáró Szövetség

Abaliget vasútállomás – Abaligeti barlang – volt Petőcz-akna – Jakab-hegy – Remete-rét – Büdös-kút – Fehérkúti-kh. – Tripammer-fa – Árpádtető – Hársas-forrás – Köves-tető – Zobákpuszta – Kisújbánya – Óbánya – Héthárs - volt Harsányi puszta bej. út

kék sáv (kék sáv)
Létező, karbantartott
MHSA-01
Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra mecseki szakasza
Abaliget vasútállomás – Abaligeti barlang – volt Petőcz-akna – Jakab-hegy – Remete-rét – Büdös-kút – Fehérkúti-kh. – Tripammer-fa – Árpádtető – Hársas-forrás – Köves-tető – Zobákpuszta – Kisújbánya – Óbánya – Héthárs - volt Harsányi puszta bej. út
Abaliget, vasútállomás
Harsányipuszta
64.4 km
Baranya Megyei Természetbarát Szövetség
endru
2011-09-08 09:48:58
Kattints ide!



Leírás

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra Írott-kőtől Szek­szárdig vezet, teljes hossza 565 km.
A túra mecseki szakasza az abaligeti vasútállomáson kez­dő­dik (bélyegzés). A síneken átmenve a Kövesdi-hátra jutunk fel. A gerincen gyalogolva szántók közé érünk (innen szép kilátás nyílik), majd a völgy­ben a barlang vize által táplált mesterséges horgász- és csóna­kázó tavak mellett haladunk el, és rövidesen a cseppkőbarlang bejára­tá­hoz jutunk (bélyegzés a pénztárnál).
 
Az Abaligeti-barlang 38 méteres előüregét a falu plé­bá­no­sa hajdan borospincének használta, ezért népies elnevezése "Pap­li­­ka". A hagyomány szerint a bar­lang­ba először 1768-ban Matten­­­heim József helybeli molnár merész­ke­dett be.
A barlangon végigfolyó patak hosszú évmilliók alatt ala­kí­totta mai méretére és formájára a barlangfolyosót. Teljes hossza 1380 méter, ebből kb. 500 méteres sza­kaszt világítással, kor­láttal láttak el. Vezetővel láto­gat­ható, egy séta kb. 30 percig tart. Cseppkövek csak helyen­ként láthatók benne, de ezt kár­pó­tol­ják a szép szikla­alakzatok. A legszebb, színes csepp­­kő­kép­­­­ződ­mé­nyek az 1955-ben felfedezett Nagyteremben van­nak. Állat­­­­világa gazdag. Levegője jótékonyan hat a légző­szervi beteg­­­ségekre. A Duna Dráva Nemzeti Park Igaz­ga­­­tó­sága 2000-2001-ben felújította a barlang vilá­gí­tá­­sát és járdáit, a korlátokat és rácsokat. A barlang mellett áll a Denevér Múzeum, mely érdekes látnivalókat kínál a barlangok élővilágáról.
 
A barlang közelében idényben kemping, büfé, élelmi­szer­bolt és étterem üzemel.
Utunkat folytatva, a barlang bejárata mellett felka­pasz­ko­dunk, és erdei kocsiúton szép erdőben, gyakori emelkedővel érünk arra a helyre, ahol az uránbánya IV-es szállítóaknája volt. (Az épületeket lebontották, a területet rekultiválták.) Az asz­falt­úton haladunk kb. 800 métert, majd balra térve fiatal erdő­ben, meredek úton megyünk felfelé. Jobb kéz felől találjuk a Pálos-kút nevű forrást, mely az év nagy részében bőven csorog. A gerincre felérve kocsiútra érünk. Ezen megyünk tovább, majd néhány száz méter után jelzésünk jobbra letér. Már a Jakab-hegy fennsíkján vagyunk.
Az út mindkét oldalán az erdőben mesterséges kő- és föld­hal­­­mo­kat, halomsírokat láthatunk. Ez a korai vaskorban itt élt nép te­met­kezési helye. Hamarosan elérjük a föld­sán­­cot.
Tegyünk egy kis kitérőt a Zsongor-kőhöz, a Mecsek leg­szebb ter­mészetes kilátópontjára, ahonnan pompás kilátás nyílik a Dél-baranyai-síkságra.
 
A Zsongor-kő a Jakab-hegy meredek déli lejtőjének sa­já­tos, kiugró sziklaképződménye. Zongor török nyelven sóly­mot jelent. A Mecsek Egyesület 1892-ben készíttetett ide vas­kor­lá­tot, ez védi az arra járókat ma is. Meg­kapó kilátás nyílik innen az alattunk fekvő Kővágó­sző­lősre és Cserkútra, a pellérdi ha­­­las­­­­­tavakra, a Dráva síkjára és a hor­vátországi Papuk-hegy­­ségre. A helynek szép mondája van.
A Zsongor-kő felett találjuk a Remete-barlangot. Föld­tani érdekesség, mert homokkőben igen ritkán kelet­kez­nek bar­lan­gok. Kárpáti Gábor régész szerint ez a va­dá­szó ősember részben mesterségesen kialakított leshelye le­hetett.
 
A Jakab-hegy geológiailag és kultúrtörténetileg a Mecsek legérdekesebb része.
 
Bármely oldal felől is közeledünk a Jakab-hegy fenn­sík­já­hoz, ma is 3-5 méter magas földsáncot látunk. Egy kora vas­kori népnek, az ún. hallstatti kultúra népének, vagy mások sze­rint a pannonoknak földvára, központi te­­­­le­pü­lése volt itt. A föld­­­vár Kr. e. a 7. sz.-ban épült, a fenn­síkot körülvevő sánc kő­­ből és földből készült. Az erődítmény már méretei miatt is egyedülálló a Kárpát-medencében. A törzsi és katonai arisz­tok­rá­cia, valamint a kereskedők és kézművesek lakóhelye lehetett. Az Kr. e. 2-1. sz.-ban kelták foglalták el a várat, és a sáncokat meg­­erősítették.
A fennsík közepén kolostorromokat találunk. Bertalan pécsi püspök 1225 körül az itt élő remetéknek sza­bály­za­tot alkotott, és Szent Jakab tiszteletére templomot és ko­los­tort építtetett (innen ered a hegy elnevezése). A ko­los­tor a magyar alapítású pálos rend egyik korai bázisa lett. A templomrom szentélye tekinthető e kor ma­rad­vá­nyá­nak. A török hódoltság alatt szűnt meg itt az élet. A török kiűzése után a pálosok nem kapták vissza a ko­los­tort, így az pusztulásnak indult. 1745-ben Fonyó Sándor nagy­prépost világi remeték számára rendbe hozatta a temp­lomot, és egy emeletes kolostorépületet emeltetett. A kolostorhoz veteményes­kert, gyümölcsös és egy mester­sé­ge­sen kialakított halastó is tartozott. 1784-ben a király rende­lete megszüntette a remeteéletet, ezért az épüle­te­ket elhagyták.
A II. világháborút követően, 1947-ben a tetőn a pálos rend új kolostort kezdett építeni, melyet - 1951-ben a szer­zetes­ren­dek feloszlatása miatt - nem tudtak be­fe­jezni. A pusztulásnak induló épületet az erdő­gaz­daság 1985-ben esőbeállónak és kilátó­toronynak alakította át. A romokat 2007-ben szépen restaurálták.
A közelben látnivalók még a Sasfészek és a Babás-szerkövek sziklaalakzatai.
 
Ahogy a kék sáv jelzésen lefelé indulunk, újra áthaladunk a földsánc maradványán, majd az időszakos Fenyves-forrásnál keresztezzük a piros sáv jelzést. Hamarosan a Patacsi-mezőre érünk, ahol a blokkháznál kell bélyegezni. A háztól a kék kör jelzésű ösvény vezet a hangulatos Tixi-forráshoz. Innen továbbra is a kocsi­úton me­gyünk, míg a kék rom jelzés elágazásához érünk, ahol kis kitérővel felkereshetjük az egykori Cinke-tanyát jelző emlékkövet. Tovább haladva Vörös-hegyen át az út mentén elmegyünk a Farda-kereszt mellett, és az abaligeti ország­utat keresz­tez­ve a Remete-rétre jutunk. A Remete-rétről az országúttal párhuzamos kis ösvényen vezet jel­­­zé­sünk egy szép tisztáson álló kedves kis kulcsosházhoz, a Büdös-kúti házhoz (bélyegzés). Felfrissíthetjük magunkat a három for­­­rás­­ vizével (Büdös-kút, évi Jenci-forrás, Feri-forrás), megpi­hen­­hetünk a padoknál, az esőbeállónál és megtekinthetjük a közelben a "Baranyai termé­szet­já­rók" panteonját a ház mögött. A kulcsosháztól északnyugati irány­ban található a Mecsek feltárt legmélyebb bar­langja, a Spirál-nyelő.
Enyhe emelkedőn folytatjuk túránkat. A gerincen találko­zunk a sárga sáv jelzéssel, ahol egy favágó emlékére állí­tott fa­ke­­­­resztet látunk. Tovább haladva előbb a zöld sáv, majd a piros sáv jelzésű utak keresztezése után kiérünk a Mecsek-háti mű­útra. Ezen haladunk pár száz métert, majd a "Keresztkuny­hó­nál" jobbra térünk, és rö­vi­de­sen meg­látjuk következő bélyegzőhelyünket, a Fe­hér-­kúti kul­csos­há­zat. Innen a kék kör jelzésű kocsiúton pár perc alatt leérhetünk a jó vizű Hármas-forrásig. Az útvonal ezt követő szakaszán figyeljük a jel­zést, mert kétszer is majdnem derékszögben ka­nya­rodik az út. A kö­vet­kező pihenőhelyet a Tripammer-fánál érjük el.
A Tripammer-fától hamarosan Árpád-tetőre érünk, ahol erdé­­­szeti központ, a MECSEXTRÉM-PARK, élelmiszerbolt és az Erdei Iskola épülete található. Innen a kék kör jelzésen kis kitérőt tehetünk az erősen vasas ízű Árpádtetői-forráshoz.
Földes úton, majd erdőgazdasági műúton gyalogolunk tovább. Erről jobbra letérve a Hármasbükkön keresztül az egy­kori Hársas kulcsosház romjaihoz jutunk. Az itt lévő Hársas-forrás időszakosan szolgáltat vizet.
 
A Hármasbükk elnevezés onnan ered, hogy ezen a hegyen állt egy öreg bükkfa, amely három falu (Vasas, Somogy és Bu­­da­­fa) határát jelezte.
 
Egy völgyben, majd nyiladékon haladva a bányászat során kialakított Dervendi-tóhoz érünk. Ezután a Petőfi-aknai aszfaltutat ke­resz­­tez­ve a Köves-tető felé közeledünk.
 
Köves-tetőn érdemes egy kis kitérővel a felhagyott fonolit bá­nyát felkeresni. Ez a kékesszürke, igen kemény vulkanikus kő­zet, más néven csengőkő, hazánkban csak itt található. A XIX. sz.-ban a pécs-bátaszéki vasút építéséhez kezdték a kiter­me­lé­sét.
 
Köves-tetőn a 21 szobás Kövestető Hotel és étte­rem mű­­ködik. A kék sáv jelzés a műúttal párhu­za­mos, régi erdei kocsi­­úton halad, a nagy kanyarnál az állandóan csordogáló Vasas-forrás mellett megyünk el, majd hamarosan aszfaltútra érünk. Rövidesen Zo­bák­pusz­­­­­­­tán találjuk magunkat, ahol a bélyegzőt a boltnál találjuk.
Zobákpusztát elhagyva a turistaösvény "levágja" az ország­út nagy kanyarját, majd a jelzés ismét az országúton vezet a Hidasi-völgy bejáratához. Innen utunk a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén vezet. Végigmegyünk a völgyön, amely fokozottan védett természetvédelmi terület. Köz­ben megpihenhetünk a Csurgónál, a kb. 6 méter magas mésztufa-gáton lecsurgó vízesésnél. Útközben a patak meder közelében felkereshetjük a Hidasi-, Lajos-, Pius-, és Wein György-forrásokat. A völgy felsőbb szakaszán utunk egyre emelkedik, míg a kék kör jelzésen megtaláljuk a Szürke-forrást. További emelkedő után a kisújbányai műútra kapaszkodunk fel. (Tegyünk egy kis kitérőt a sárga sáv jelzésű úton a Cigány-hegyre, ahol a kilátóból gyönyörű körpanoráma nyílik a Keleti-Mecsek erdős hegyhátaira.)
Innen leereszkedünk Kisújbányára, a szép környezetben lévő üdülőfaluba.
Utunk következő szakasza a Keleti-Mecsek egyik legszebb völgyén, az Óbányai-völgyön vezet végig. Egy kis tisztáson megpihenhetünk a mindig bővizű Bodzás-forrásnál. Vadregényes, szűk völgy ferdelépcsős vízeséssel és az ún. Csepegő-sziklával, ame­lyen a mohaszőnyeget mészréteg vonja be. Óbányán a kocs­má­ban tudunk bélyegezni.
 
Tovább az országúton haladva jutunk az egykori Stein-malomhoz, a Réka-völgy bejáratához, ahol a Skóciai Szent Mar­git-emlékkereszt látható. Innen a kék túra út­vo­nala a Templom-hegy oldalába felkapaszkodva, Mecsek­ná­das­­dot meg­ke­rül­ve keresztezi a pécs-budapesti 6-os ország­utat, és Apátvarasdtelepre (egyes térképeken Jáger csárda meg­ne­vezéssel szerepel) vezet, majd a Mecseket elhagyva Szek­szárd felé.
A Stein-malomtól érdemes kitérőt tenni Mecseknádasdra (tájház, Árpád-kori templom, plébániatemplom, stb.) Az országúton a zöld sáv jelzésen a távolság 1,6 km. Mecseknádasdról Pécs vagy Bonyhád felé tudunk tovább utazni autóbusszal.
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 385 regisztrált felhasználó
  • 2 053 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 933 túramozgalom teljesítő
  • 61 esemény
  • 2 166 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 797 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter