2017. március 01., szerda - Albin
Magyar Természetjáró Szövetség
termeszetjaro.hu »Turistautak
Magyar Természetjáró Szövetség

Nagy-hideg-hegy - Rakodó - Csóványos - Három-hárs - Foltán-kereszt - Saj-kút-bérc - Saj-kút (Semmelweis-forrás) - Cseresnyés-völgy - Béla-rét - Szőlős-mező - Kálvária - Csurgó-forrás - Nógrád TÚRALEÍRÁSSAL!

kék sáv (kék sáv)
Létező, karbantartott
OKT-174
Nagy-hideg-hegy - Nógrád
Nagy-hideg-hegy - Rakodó - Csóványos - Három-hárs - Foltán-kereszt - Saj-kút-bérc - Saj-kút (Semmelweis-forrás) - Cseresnyés-völgy - Béla-rét - Szőlős-mező - Kálvária - Csurgó-forrás - Nógrád TÚRALEÍRÁSSAL!
Nagy-hideg-hegy
Nógrád
14.5 km
330m (oda) 950m (vissza)
4 óra 10 perc
Országos Kéktúra
1953
horpolin
2011-12-13 18:32:27
Kattints ide!



Leírás

Térkép: Börzsöny turistatérkép 1:40000, Cartographia (5.) 2005.
A szakasz fóruma: 17.sz. túra: Nagymaros - Nógrád
Bélyegzőhelyek fórumai: Nagyhideghegyi th., Nógrád

A bejárás időpontja: 2011. február 21.
A leírás elkészült: 2011. szeptember 29.


Nagyhideghegyi turistaház - Nógrád, vasútállomás


Kilátás a Nagy Hideg-hegyről a Naszályra és a Dunára

A Nagyhideghegyi turistaháztól továbbindulva szintezve haladunk egy darabig, felettünk jól látható a 864 méter magas hegytetőn álló magassági pont kőoszlopa. Érdemes oda is felkapaszkodni, szép a kilátás onnan dél felé, a visegrádi hegyekre és a Naszályra. Az erdőt elérve hirtelen jobbra térünk egy jóval keskenyebb, meredeken lejtő ösvényre, ezen aztán jó pár emeletnyit ereszkedve egy szintező földútra jutunk ki. Ezen balra indulunk tovább és hamarosan elérjük a Rakodó nyergét.
 

A Rakodóban áll a Szent István kereszt

A Szent István keresztet elhagyva kaptató kezdődik, egyre meredekebben emelkedve jutunk fel az Égés-tető köves, sziklás tetejére. Innen már szintben, enyhén hullámvasutazva folytatjuk az utunkat a Nagy Hideg-hegy és a Csóványos között húzódó gerincen. Elhaladunk a Szabó-kövek mellett – gerinc itt a legkeskenyebb és a kanyargós ösvény pont rajta vezet. Előre tekintve feltűnik előttünk egy percre a Csóványos, tetején a geodéziai toronnyal. Oda még fel kell kapaszkodnunk! Aztán az ösvény ismét betér a fák közé, és megkezdődik a Csóványosra vezető hosszú, fárasztó kaptató.
 

Kilátás a Szabó-kövektől a Csóványosra


A Csóványos csúcsa alatt áll a Korona-kő

Közvetlenül a csúcs alatt pillantjuk meg az ösvénytől balra álló Korona-kő magányos szikláját, aztán már egyre enyhébb kaptatóval érjük el a hegytetőt és pillantjuk meg magunk előtt a geodéziai mérőtorony magas vasbeton hengerét. Leülhetünk pihenni a tövében lévő turistapihenő padjaihoz is, de itt tényleg érdemes megmászni a torony tetejére vezető létrákat, mert a fentről nyíló panoráma szó szerint szédületes! A Csóványos a Börzsöny központjában áll, körbepillantva körülöttünk terül el a teljes hegység! Szép idő esetén még a távoli Mátra és a Visegrádi-hegység is jól látható fentről. Állítólag különösen tiszta időben a szerencsések még a Tátra csúcsait is megpillanthatják a toronyból!
 

Geodéziai mérőtorony a Csóványos tetején


Kilátás a toronyból a Nagy Hideg-hegy felé

A Csóványosról továbbindulva az ösvényünk még egy darabig a lapos hegytetőn kanyarog, aztán egy nyiladékra ráállva komolyabban ereszkedni kezd. Jókora szintet veszítve az Árva-kúti-réten rátérünk egy már csak enyhén ereszkedő földútra, ezen aztán már hosszabban ballagunk a Három-hárs gerincét követve, időnként a jobb felé nyíló szép kilátásban gyönyörködve. A hegytetőről indulva körülbelül fél óra alatt érkezünk meg a Foltán-kereszt tisztásán lévő rakodóba, és ezen átvágva a kereszt melletti turista pihenőhöz.
 

Ereszkedés a Három-hárs gerincén


A Foltán kereszt

A kereszt mellett elhaladva újra lejteni kezd az utunk, és egy régi irtásfolt helyén növő fiatalosba érünk. Az útelágazásban balra térünk, a kevésbé kijárt nyomokra, ezen vágunk át egyre lejtve a növendék erdőn. Errefelé meglehetősen kevés jelzéssel találkozhatunk, még nem lehet festeni a vékony fácskákat. A régi, ritkított erdőt elérve ismét feltűnnek a jelzések, kanyargós ösvényen ballagunk tovább, egy nagyon régi, már kidőlt-bedőlt vadvédelmi kerítést követve. Kis dzsindzsás tisztást érünk el, átmászunk a rogyadozó kerítésen és rátérünk a Saj-kút-bércen haladó gyalogútra. Folyamatosan ereszkedve megyünk vagy húszpercnyit az ösvényen a fejünk felett összeboruló lombok alatt, aztán a jelzések hirtelen jobbra fordulnak egy szintező útra. Pár perces menet végén tűnik fel az úttól balra a Saj-kút (Semmelweis-forrás) szépen rakott foglalata.
 

A Saj-kút-bérc ereszkedő gyalogútján

A forrás csak időszakosan működik, nyáridőben ritkán folyik belőle forrásvíz, ezért ne is számítsunk rá! Továbbindulva egy erdészeti utat keresztezünk, aztán leereszkedünk a Boros-patak völgyébe. Átlábalunk a vízfolyáson, aztán egy rövid emelkedővel felkapaszkodunk a Szalatnya oldalába. Innen már főleg szintben, vagy gyengén ereszkedve haladunk tovább. Jó félórás út végén érünk el egy útelágazást, itt a zöld sáv jelzés érkezik meg jobbról, a Király-rét felől, hogy aztán hozzánk társulva folytassa az útját. Folytatódik a kényelmes erdőjárás, de aztán lassan az eddigi tiszta aljú tölgyes egyre dzsindzsásabb aljú lesz, többször is utat váltunk az egyre kátyúsabb földutak között, végül egy lezárt fémsorompó után végleg magunk mögött hagyjuk az erdőt.
 

Pihenő az erdő szélén. Innen már látszik Nógrád vára

A kaszálók széléről pillantjuk meg magunk előtt Nógrád várát és a körülötte elterülő falut. Arra indulunk tovább a mezőkön átvezető keréknyomokon, aztán eltűnik előlünk a várrom, ahogy leereszkedünk a Fekete-patak sekély völgyébe. Egy gázlónál keresztezzük a vízfolyást, aztán felkaptatunk a másik oldalán a dombtetőre. Utunk jobbra befordul egy bokorsor mellé, aztán a kőkereszt melletti útelágazásban jobbra térünk, az erdős Kálvária-domb felé. Átvágva a mezőn most már állandóan szem előtt van a várrom, ebből az irányból megkapóak a meredek oldalú tetőn trónoló falak.
 

Mezőkön keresztül a Kálvária-domb felé


Kilátás a mezőkről Nógrád várára

Végigballagunk a Kálvária-domb tövében vezető nyomokon, aztán a megművelt földek között leereszkedünk Nógrád faluba. A házakat a Csurgó-forrás mellett érjük el, ez állandó forrás, még a legforróbb nyarakban is jéghideg, üdítő vizet ad! Rátérünk az aszfaltos Vasútsor utcára, ezen baktatunk el egészen a vasúti sorompóig. Itt a kéktúra jobbra tér, a Kossuth Lajos utcára, de ha pecsételni szeretnénk, el kell ballagnunk a sínek mellett a néhány száz lépésre lévő vasútállomás kis épületéhez, ahol a vasutas-pénztáros egyszemélyes szolgálattól kell elkérnünk a kéktúra bélyegzőt, ha nem találjuk a pénztárablak melletti kis tartójában. Ezzel a pecsételéssel befejeztük a Börzsönyön átvezető túránkat.
 

A Csurgó-forrás


Nógrád, vasútállomás

-hörpölin-

Kapcsolódó fórum téma

Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 4 350 regisztrált felhasználó
  • 2 032 hírlevél előfizető
  • 308 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 96 túramozgalom
  • 2 909 túramozgalom teljesítő
  • 58 esemény
  • 2 140 megjelent cikk, hír
  • 210 belső oldal
  • 1 783 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter